Napi Hírek, 1927. június/2

1927-06-20 [0157]

§ A Meteorológiai Intézet jelenti: Az északnyugati depresszió Középeurópát érintve kelet felé vonul. Mély centruma Delsvédország felett van. A biscayai maximum, miután tegnap a depresszió által átmenetileg visszaszorittatott, újból benyomult a^kontinensre, s vele együtt a hűvös óceáni légáramlás is megindult. Középeurópában zivataros esőkkel _ kapcsolatban az idő általánosan lehűlt. Írországhoz minimum közeHazánkban a tegnapi igen meleg nap után hirtelen időváltozás átlőtt bt erős északnyugati szelekkel, lehűléssel és zivataros esőkkeia. A. csapadék majdnem általános és vidékenkint igen különböző trolt. Nagyobb esőt jelentettek: Putnok 32, Sátoraljaújhely 25, Debrecen 23 /jégeső/ ÓS Jáger 22 miliméter. ^Időprognózis: Nyugati szelekkel változékony, hűvösebb ido az esó szünősével,/¥TI./ § A fóldmivelésügyi minisztérium vizrajzi osztálya jelenti: A Duna Komárom és Mohács közt, és Újvidéktől lefelé apad,' máshol árad, Gombos és Újvidék közt magas, máshol közepes vizállásu. Mai vizállások: Passau 385 'Stein 118, Komárom 353, Budapest 314, Baja 339, Mohács 375. A Tisza Vásarosnamény és Tokaj közt árad, máshol apad, alacsony vizáliasu./MTI./ ^§ Gyula, június 20. Tegnap délután hatalmaA jégeső pusztitott a Gerendás ^és Fürjes között elterülő földeken. A.'galamb- és tyúktojásnagyságú jégdarabok súlyos károkat okoztak a gabona- és gyümölcstermésben, ' A jégverés a jószágállományban és az épületekben is sok kárt tett./MTI./ t Rom a,június 20,/Stefani./ Ma reggel XI. Pius páp^a titkos konzisztoriumot tartott,amelyen^Monsignore Van Roeyt,Marines érsekét^és Monsignore Hlondot,Gnesen-Posen érsekét, bibornokokká nevezte ki. Ebből az alkalomból a szentatya beszédet intézett a szent kollégium tagjaihoz, Beszé -ében megemlékezett a propaganda fidei kollégiumának százéves ünnepéről. Noha a nyelvek különbözők, az egész katholikus világot ugyanazon érzelmek töltik el, egyforma odaadással viseltetnek a szentszék iránt ós versenyeznek o. hit terjesztésében. Sorravóve a különböző nemzeteket, a szentatya mély fájdalommal szólott a kínai és a mexikói eseményekről. A polgárháború borzalmait nem a békés és rendszerető kinai nép idézte fel, hanem a külső felforgató elemek üzelmei. Biztosította a kinai nemzetet szeretetéről és nagyrabecsüléséről! és megigértej hogy mihelyt alkalom nyílik, e szeretetének teljes mértékben bizonyságát fogja adni. A legnagyobb elismeréssel szólott azután azokról a misszionáriusokról és lelkészekről,^akik • szenvedésektől sújtva is hivek maradtak kötelességükhöz. Ami a vallás szabadságáért vérző Mexikót illeti, az^ottani püspöki karnak, a papságnak __és a hivöknek hőstettei az egyház történetének legragyogóbb hőstettei közé számithatók./MTI./