Napi Hírek, 1927. június/2

1927-06-23 [0157]

K ü n c h a n, június 23. / A Völkischer Beobachter genfi cikkének folytatása/ Amikor Stresemann márciusban mint a népszövetségi ta­nács elnöke Chamberlaint bizta meg az e kérdésben való jelentés­tétellel, nem tudta, hogy Anglia ebből az esetből is tőkét tud kovácsol­ni. A vitás kérdés jogi része annyira napnál is világosabb,hogy a világ semmiféle birája sem utasíthatta, volm. vissza a magyar állampolgárok panaszát. A döntőbíróság döntése nem szólhatott Magyarország ellen, mert a jog és a méltányosságba nemzetközi jog és a békeszerződések szövege egyformán a magyar álláspontot igazolják. Ha Chamberlain teljesítette volna kötelességét és a tanácsnak pótbiró kinevezéséé ja­vasolté, volna, a döntőbíróság számár, nem maradt volna más hátra,mint­hogy kényszerítse a román államot a szerződéses jogok betartására. Chamberlain azonban a tanács legutóbbi ülésén azt kérte, hogy e kérdést ha-lasszák a szeptemberi ülésszakra. Mihelyt a Nemzetek Szövetségének oly kérdésben kell döne'tnie, amely az u.n. győztes hatalmukra kötelezettségeket ró, azon­nal a halogatás taktikájához nyul és amig csak lehet>kerülgeti a kér­dést. Genfben nem hoznak semmiféle olyun döntést,amely a legkisebb mértékben is érinti Anglia és Franciaország, vagy ezek vazallusainak érdekeit. . ' Noha a Nemzetek Szövetségét alapszabályai értelmében azért teremtették meg, hogy a népek között az igazságon és a becsüle­ten alajíuló viszonyokat ápolja, az igazságosságot juttassa uralomra és a szervezeti népek kölcsönös viszonyában a szerződésszerű kötelezet t­segeket lelkiismerőtesen szem előtt tartsa, ha a szerződésszerű kötelezettségeket Anglia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia stb. semmibe veszik., behunyja mindkét szemét és nem törődik a joggal és az igazsággal. Nekünk nem újság, hogy a Nemzetek Szövetsé­ge nem rendelkezik azzal az erkölcsi erővel, hogy alapitó tagjait a kötelezettségek betartására ós a jog védelmére kényszerítse. A szabad­kőműves-szövetség rövid történetében is szimbólumként áll a magyar­román vitás eset, mert a Nemzetek Szövetsége ebben az ejgetben siralmas módon kivonja magát a nemzetközi szerződésekben reá rótt kötelezett­ségek teljesítése alól. A helyett, hogy a Nemzetek Szövetsége,állító­lagos hatalmával kényszeritette volna Romániát, hogy a trianoni békeszerződésben vállalt kötelezettségeit teljesitse, saját köteles­ségét is megsértette ós ezzel 's^mét egész világosan bebizonyította., hogy a népszövetség nem egyéb mint a nagy és kisantant, valamint a helyzet akaratnélküli és erőtlen eszköze. Aki valaha is azt hitte ,hogy a Nemzetek Szövetsége azért van, hogy a jog útját egyengesse, az most meggyőződhetik, hogy Genfben az erő uralkodik a jog felett,és minden határozatot egyoldalúan a szövetség ama tagjainak érdekében hozfcak, amelyeknek törekvése az, hogy K4metország, Ausztria, Magyarország és Bulgária fel ne ocsúdjon eszméletlenségéből. Az a legfőbb nemzet­közi fórum,amelynek első és legszentebb feladata a jog védelme volna, eddig minden helyzetben csődöt mondott, sőt most szégyentelenül azt is megengedte magának, hogy a jogot megszegje és a békeszerződésből származó kötelességeket szemrebbenés nélkül a legdurvább módon meg­sértse. /Folytatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents