Napi Hírek, 1927. június/2

1927-06-23 [0157]

München, június £3. A Völkischer Beobachter hosszabb cikket közöl a népszövetségi tanács genfi ülésezéséről "A leálcázott népszövetség" címmel. A cikk többek közt ezeket mondja: Nemcsak Stresemann, h:.nem Magyarország képviselője is csalódottan és megcsalatotton tért haza Genfből, Magyarország csalódása azonban egyidejűleg csalódása kell hogy legyen 3 tre se marinak is, aki a népszövetség márciusi ülésezésén, angol kollega jáva^. ' Chamberlaint el vetett vak bizalommal felkérte őt, hogy a magyar állampolgárok agrárkörében tegyen jelentést a tanácsnak. Stresemann mint a népszövetségi tanács elnöko ebben a Németország szempontjából is igen fontos kérdésben azért fordultaz angol külügyminiszterhez, mert mint mindig,most is jóhiszeműen feltételezte, hogy az angol külügyminiszter a magát Angliát nom érintő ügyben tárgyilagost) és a nemzetközi jogszokásoknak megfelelően fog eljárni, fan A nagyar a gr áriörök kérdése abban áll, hogy azokat az er délyi magyarokat, akik megtartották magyar állampolgárságukat, birtokaiktól megrabolták. A román állam ellenszolgáltatás nélkül elkobozta. 300 olyan magyarnál: a birtokát, aki. Magyarországra optált, ' • • ' . ' Bár a párisi békeszerződések határozottan megállapították, hogy a magyar és a német állampolgárok az elszakított területeken háborítatlanul megmaradnak birtokukban és tulajdonjogukat semmikép sem lehet megszorítani, a u.n, "győztesek", akik a békeszerződéseket szintén aláirtak - az adott esetben Románia - édes-keveset törődnek a békeszerződéseknek azokkal a cikkelyeivel, amelyekből kötelezettségek haramiának rájuk. Az ügy vegyes döntőbíróság elé került, amely a _ kérdést a békeszerződés értelmében akarta megoldani és a magyar állampolgárokat jogukhoz segíteni. A román döntőbíró, amidőn észrevette ezt a veszedelmet, vissza vonult és megszabo\tálta a döntőbíróság munkáját, A békeszerződés azonban félreérthetetlen rendelkezésekkel állapítja meg;, hogy minek kell történnie az adott esetben. A "győztesek" nyilván arra számítottak, hogy . a"legyőzöttek" védekezni fognak és még azokkal a rendelke zósekkel is, amelyek a "legyőzötteknek" bizonyos jogokat biztosítanak, kötelet akartak, tenni a nyakukra. A békeszerződés parancsai szerint a népszövetségnek az a kötelessége, hogy ha a vitában' álló -felek egyike visszavonja bíráját, gondoskodjék pótbiró kiküldéséről* A pótbirói tisztre kijelölendő két személy mggnevezését tehát nem bizták a népszövetség tetszésére, hanem a békeszerződés parancsolja meg, hogy a népszövetségi tanács az olyan esetekben mint a mostani magyar-román vitás kérdés, tegye lehetővé két alkalmas személyiség javaslatba hozatalával a pótbiró kiválasztását. A genfi szabadkőmöves-szövetség ez elől a^reá kinos megoldás elől kitért, épen ugy, mint ahogyan Stresemann márciusban, amikor a tanács elnöke- volt, s amikor ezt a némot érdekokot érintő kérdést is a legegyszerűbb módon megoldhatta volna, kitért a döntés elől és Chamberlainre ruházta át ezt a tisztséget. Magyarország nem követelte, hogy a Nemzetek Szövetsége a 300 magyar állampolgárnak visszaadja elrabolt j-avait, hanem csupán azt, hogy teljesiibso kötelességét és a visszalépett román biró helyére nevezzen ki semleges döntőbírót, hogy a vegyes döntőbíróság folytathassa tevékenységét. /Folytatása következik/