Napi Hírek, 1927. június/1

1927-06-13 [0156]

/Pécsi tudósitásunk I. folytatása / A helyi előkelőségek közül a beszentelési ünnepségen megjelentek Fischer Ferenc főispán, Vogt Waldemár altábornagy, Nendtvich Andor polgármester, Visnya Ernő felsőházi tag, Fischer alispán, dr. Szabár főügyész , dr. Kovács pénzügyigazgató, dr. Mayer postaigazgató, Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, továbbá a megyei, a városi, a rendőri, valamint a bárara^ , hatóságok fejei. ^ ^z^jjh,?*'*-^^ Az ünnep tábori misével kezdődött, amelyet Virág Ferélírr^püspök\r% : . fényes papi - segédlettel. Evangélium után mély gondolatokban gazdag beszédet mondott, hangoztatva az emberi munka nemességét, és a hit jelentőségét. Mise aki tt a pécsbányatelepi Turul dalárda énekelt. Ez4tán Virág Ferenc püspök felszentelte az aknát és a vele kapcsolatos géptermet. A beszentelés után Y/ertheimer Lajos üdvari tanácsos, vezérigazgató mondotta el ünnepi beszédét. Olyan mü nyert ma az egyház. beszentelésével befejezést, amelyet nagy áldozatkészség és mély műszaki tudás alapozott meg. Ez a ma hivatva van arra, hogy dúsan gyümölcsözzék a közgazdaságnak, az ország •* jólétének és munkás-népességének. Az Első Dunagőzhajózási Társaság háromnegyed évszázad folyamán kicsiny keretű kezdetleges szénfejtésből indulva olyan nagyszabású nndvet alkotott, amely minden tekintetben Európa legmodernebbül berendezett bányái közé tartozik. A termelést hét aknáról központositotta, a gőzüzemets és a bányavasutat villamosította, ragyarányu szénmosókat és terjedelmes munkástelepeket •_ épitett; ezzel elérte a célt: évi 12.5 millió métremázsára fokozhatja termelését, amivel a társaság bányatelepe fontos tényezője lett a magyar közgazdasági életnek. A vezérigazgató ezután köszönetet mondott a megjelent vendégeknek. Megemlékezett azokról a férfiakról, akik a társaság élén közreműködtek e mü megalkotásán: Schonka Ferenc volt államtitkárról, a társaság, elnökéről, Csatáry Frigyes udvari tanácsosról, alelnökről, a társaság volt vezérigazgatójáról, dr. Graetz Viktor igazgató-tanácsosról és mindenekelőtt dr. Jicinsky Jaroszlav bányatanácsosról, aki mint bányaigazgató, irányitotta és befejezte a müvet. Örömének adott kifejezést azon, hogy a munkásság is nagy számban je lent meg az ünnepségen, tanúbizonyságául annak, hogy teljes mértékben méltatni tudja e nap jelentőségét. A munkásság is meggyőződhetett arról, hogy a társaság a bányák modern felszerelésénél mindenkor külöfeös tekintettel volt az üzembiztonság fokozására, és a kedvezőbb munkaegészségügyi viszonyok megteremtésére. Mindazok, - mondotta befejezésül - akik e nagy mü megalkotásához hozzájárultak és mindazok, akik kenyerüket keresve itt dolgoznak, büszkék lehetnek az uj akna nevére. A "legnagyobb magyar"szelleme kisérje őket nehéz, becsületes munkájukban, amellyel az ország javán és ezzel midnnyájunk javán munkálkodnak. A lelkes tapssal fogadott beszéd után a jelenlevő előkelőségek meleg szavakban kivántak szerencsét a vezérigazgatónak a nagy mü befejezése alkalmából. A vendégek ezután megtekintették az aknatelepet, a pécsujhegyi központi villamos áramfej-lesztö telepeket, a szénmosót és a brikketgyárat. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, akit Moticska József központi felügyelő kalauzolt, behatóan érdeklődött a berendezések iránt és a legnagyobb elismerését fejezte ki a látottak felett. Az egyes berendezések célszerűségi, biztonsági és higiénikus szempontból a lehető legmodernebbek. - Bármilyen szép - mondotta a kereskedelemügyi miniszter - és a mai sivár viszonyok között bármilyen pompás is itt minden, azért semmisem felesleges, mert minden teljes indokolást talál a föld itteni kincsének rmgyrahivatottságában. /Folytatása "következik/ ORSZÁGOS IEVÍLTAÍÍ