Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-30 [0155]

Londonod 1, jelentik a Magyar Távirati Iródának±Je£jtitek Az angol^népszövetségi unió londonban kétnapos .-' -^tartotí ," az általános leszerelés kérdésének megvitatására. A vezérszónokok közt volt De^Brouckere belga szenátor, a népszövetség leszerelési konferenciája előkészitőbizottságának elnöke, aki viharos tetszéssel fogadott beszédében ismertette az elökészite leszerelési bizottság eddigi munkálatait. Eddig - mondotta - tulajdonképen nem értek el pozitiv eredményeket, tisztáztak azonban valamennyi fennálló nehézséget, most pedig * ^kell töre

T kedni, hogy ezeket a nehézségeket kiküszöbölje!-. Erre nincs sok id> ,mert még ma sem erkélyek a leendő háború veszedelmei. Hasonlóképen 1914.latra augusztusához ma is a háború és béke +ényezői küzdenek egymással. Ezt a harcot talán nem napok, vagy érek döntik él, mint, 1914-ben, hanem évkk, vagy talán évtizedek; ha azonban mégis ismét a háooru szelleme kerekedne* felül , ez megpecsv telzáéaz európai civilizáció sorsát. A népek köz.^ még ma sincs' béke, uj konfliktusok magvai csiráz^nak ki és a leszerelés nem elegendő a jövő háborújának megakadályozására. Ha elveszikfraz emberektől az ágyút, más harci eszközöket találffáKki egymás .... • T . > . *&, amennyiben nem sikerülne a kölcsönös nézeteltérések elsimítására békésebb eszközöket táplálni. A leszerelést, csak akkor kísérleti siker, bafccyü+^ár v«le « Vztonság tartós érzése. Ez a probléma magva. í . • ... ' Miniegyik nép csak a másik nemzet leszerelésében látja su„at oizton~ . ö

£t t. leszerelés alatt ms.

é mindig a többiek leszerelését ertjük. /De'sarmer, c>est aujourdui le desarmement des autres../ Mindenki azt akarja, hogy a szomszédja szereljen le és senl.isem . .• akar jópéldával eloljárni. Lord Cecil valamikor bebizonyította, hogy Angiié, sohasem mondnat le ' flottájáról,^ mert a flottától függi, tengerentúli birtokokkal vu-ó összeköttetés, vagyis más szavakkal az egés2 szigetbirodalom élelmezésének kérdése, A többi államokat is hasonló életérdek fűzi védekezési eszközeihez./ holt ponton cs k ugy lehet •/ -)jjutni, ha sz egyes államok kölcsönösen engedményeket tesznek egymásnak.A leszerelt államoknak valamit kell nyújtani^a leszerelés tényéért / donner quelque chose pour desarmer--les autres/. A már leszerelt nemzeteket fokozott biztonsági érzettel kell kárpótolni, ezek a^népek pedig saját^biztonságukat használhatják fel csaléteknek a többi népek lefegyverezésére.Ezt . cserekereskedelem módján vihetnék végbe és mindkét L .-• fél azt^a meggyőződést szerezhetné, hogy ő csinálta a jobb üzletet, A leszerelésnek altalánosnak és^minden tekintetben egyenletesnek kell lennie. Az egyoldalú leszerelés céltalan./Le desarmement unilateral est inutil/. Hiába volt Németország leszerelése, ha a szövetséges hotalmo.k nem tartják be saját leszerelésükre vonatkozó igéretőket /Zajos taps./ ^ Ifjen^H e)klin^}^

ltai

^'

1 T f'Hu 2-cL«se're JiiA De Brouckere beszéde végén kifejtette, hogy Európa csakhamar válaszuto? / .esz. Még a győzőket is áülyos gondok terheli

1

". • "Behány évvel ezelőtt ugy látszott - mondotta -, hogy egyedül uraljuk a-helyzetet. Volt ellenfeleink teljesen védtelenek voltak és azt reméltük, nogy belátható időn belül teljes biztonságban élhetünk." Az erők megújhodnak azonban,/les forces se restorent/ s ma ismét rémülettel látjuk, hogy Európa megint két ellenséges táborra szakad. De Brouckere reméli, hogy Európa nem követ el öngyilkosságot, és bizton hiszi az általános leszerelés mielőbbi keresztülvitelei, /Vége következik./