Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-24 [0155]

§ Bu k a r e s t, május 24. Pop Ghita nemzeti-parasztpár ti szens.tor ez erdélyiek nehéz gazdasági helyzetéről interpellált a szenátusban. BámutatotL arra, hogy az erdélyi nép katasztrofális elszegényedés utján van, amelynek oka egyrészt^azokban a különbségekben rejlik, amelyek az adok tekintetében az ékirályság és Erdély között tapasztalhatok, másrészt pedig az elhibázott kiviteli rendszerben, amely nemcsak a termelést, ^hanem a fogyasztást is tönkreteszi. A gabona belforgelmi,értékének minimális volta következtében az erdéiyi törpe- és középbirtokosok már éveknél ezelőtt áttértek a rentabilisebbnek mutatkozó állattenyésztésre, Amig a kiviteli vámok lehetővé tették a hizott marha külföldi értékesítését addig a gazdák még csak megknzdhettek az általános gazdasági nehézségekkel. Az uj vámrendszer azonban a kivitelt majdnem lehetetlenné, teszi és igy a marha és sertéshizlalás egész Erdélyben a tönk^szélére jutott. A gazdaságok most már az álattenyésztést és a hizlaló üzemet redukálják vagy teljesen beszuntetik. Adatokkal szolgált arról, hogy a gazdasági termelés legalább 50 százalékkal csökkent. A gazdaságok elbocsátják alkalmazottaikat, cselédeiket, akik minden kereset nélkül bolyonganak az országban egyik helyről a másikra. Ez az állapot általános elégedetlenséget és forradalmi szellemet szül. r . . A szenátus ülése után egy erdélyi ujságiró beszélgetést folytatott Pop Ghita szenátorral, aki interpellációjának magyarázatául ezeket mondotta: - Az egymásután következő kormányok mostoha gyermeknek tekintik Erdélyt és a Bánságot. Hiába van Avarescu kabinetjében egész sereg erdélyi miniszter, a nép sorsának jobbrafordítását a regáti szellemmel nem lehet elérni. A regátüan bezzeg nem ilyen keserves a helyzet. Az adókulcs sem olyan szoritó és a gazdasági hitelek sokkal olcsóbbak,ugy, hogy a mezegaz dák racionális befektetéseket eszközölhetnek. A nemzeti bank a regáti pénzintézeteket bőségesen ellátja visszáeszámitolási hitelekkel, ott nincs pénzhiány, ott a gazdák nem jutnak uzsorások karmai közé. A regatban a ban kamat 18 is 22 szazalék között váltakozik, de még ennél olcsóbb hiteleket is . % lehet kapni. Ezzel szemben az erdélyi és bánsági gazdák 36 százalékon alul kölcsönt néni kaphatnak. Ezt a politikát immár ötödik esztendeje diktálja a bukaresti szellem és a centrális politika - folytatta Pop Ghita -, Erdély mostoha gyermeke az országnak, noha ipara épen azt követelné meg, hogy ezt a tartományt részesítsek különösképen gazdasági előnyökben. A legsúlyosabb^helyzetbe került az állattenyésztés és a fatermelés, amelyek Erdély életének a föütöerei. Óriási az ipar válsága is, fűként azért, mert a gazdák,^ mint ipari fogyasztók számításba alig jöhetnek. Erdélyben nemcsak termelésig hanem fogyasztási krizis is van. Legjobban jellemzi Erdély elszegényedését az, hogy Bukarestben és a regatban ezrével kóborolnak az erdélyi munkátlanok, a vonatok nap-nap utján ujabb szállítmányokat hpznak a Kárpátokon át, de már itt sem juthatnak keresethez, mert a munkaalkalom a petroleumkrizis által rendkivül módon megcsappant,a földbirtokosoknál pedig nincs szükség több munkásra. A regát minden nelyén találkozni lehet lerongyosodott, éhező és nyomorgó erdélyiekkel, akik nasztalan keresnek munkait és haza sem mehetnek, mert útiköltségre valót sem szerezhetnek. /MTI/ - - -