Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-16 [0155]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyarság május 14-iki számában "Négyszáz kivándorolt zsidó hazahozatala 9C milliárdjába került a magyar államnak" oim alatt tendenciózus cikk foglalkozott a francia országból hazatérő magyar munkások ügyével. A cikk állításaival szemben a Magyar Távirati Iroda illetékes helyről a következő nyilatkozatot kapta: A magyar munkásoknak Franciaországból tervezett hazahozatalát, annak gyors megszervezését a Franciaországban váratlanul kitört gazdasági krizis és a külföldi^munkások ellen megtett rendszabályok tettek szükségessé, amelyek kapcsán -az intézkedéseket ugy kellett megtenni, hogy a nagyo

v számunek Ígérkező munkástransportok elhelyezhetők legyenek. Ezért Győrben az ágyúgyár teledén a takarékosság szigorú szem előtt tartásával végrehajtott átalakitássel elhely ez^őtábort renéztek be a munkás transzportok egészségügyi ellenőrzésére. A tábor felállításának ós berendezésének költségei ölfpengőbe, vagyis 387 millió koronába kerültek. A táborban elhelyezett munkások ellátási és ápolási, valamint az ellenőrzéssel megbizott személyzet költségei - a személyzet csupán két rendőrtisztből és 12 főnyi segédszemélyzetből állott - és egyéb dologi kiadásai mindössze 21,500 pengőt, azaz 2fi9 millió koronát tettek ki. Ez a költség is csak ugy volt ^elérhető, hogy a tábor kizáróan az egyes transzportok 3-4 napos vesztegzárának ideje alatt működött. A munkás transzpor tok összes költségei eddig 52,fO0 pengőt, azaz *58 millió koronát tettek ki, amihez ha a franciaországi követségünk által a hazatérők útiköltségére, valamint az ott visszamaradt magyar munkanélküliek segélyezésére kiadott körülbelül 56,000 pengőt, azaz 700 millió koronát is hozzászámítjuk, az egész akció a magyar államnak nem egészen másfél milliárd koronájába került, mint ezt különb® Scitovszky Béla belügyminiszter ez országgyűlésen elmondott költségvetési expozéjában kiemelte. föoO A cikk az akció "titokban" történt befejezéséről is beszél. Ez téves. Az akcióban csak annyi változás történt, hogy a tábort a budapesti fertőtlenitő-intézetbe helyezték át, mert a franciaországi gazdagági helyzet javulása folytán ezután csak kisebb szállítmányokra lehet számítani es így ezek ebben az intézetben elhelyezhetők lesznek. A győri tábor feloszlatásával az ott beépített anyagok és az oda szállított felszerelési cikkek nem mentek veszendőbe, merc a beépített anyagokat a győri ipartelep megfelelő ellenérték mellett átvette, & felszerelési tárgyakat pedig más kincstári intézményeknél helyezték el, A cikk a hazaérkező munkások felekezeti megoszlásának kérdését is felveti, és itt a valósággal szintén ellentétes megállapítást tesz. Párisi követségünk felekezeti szempontokra nem lehetett és nem volt tekintettel, mert a szállítmányok összeállításánál csupán azt vizsgálhatta, hogy a jelentkező munkanélküli m'glajyar állampolgár-e vagy sem. Egyébként is a szállítmányokkal hazatért 4S1 emberből keresztény 308, izraelita 153 volt. ^Kolozsvár, május Ifi. Az aigyógyi székely f Öldaifcesikolat néhai Kun Kocsárd gróf alapította 2000 hold szántófölddel és 120 gazdasági épülettel, kifejezetten magyar tannyelvvel és -azzal a meilékkikötéssel, hogy az aigyógyi református magyar papnak, kántornak és harangozónak legátum biztosíttassák. Miután a mintaszerűen felszerelt iskolának 1930-ig^érvónyes szerződése volt a magyar földmivelésügyi minisztériummal, a román állam az imperiumváltozás után rögtön kisajátította ezt a min taintuzetet, a szeKely növendékeket mind szélnek eresztette, román tannyelvét vezetett be, a református magyar pap, kántor és harangozó számára biztosított legátumot pedig megszüntette.E megszüntetés miatt Tornya Gyula magyar szenátor eljárt a bukaresti földmivélésügyi minisztériumban, ahol el is ismerték az anyagi követelések jogosságát,•de kijelentették, hogy az államnak nem áll módjában azoknak eleget tenni. /MTI/