Napi Hírek, 1927. május/1
1927-05-04 [0154]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház külügyi U : zottsága ma délben Pekar Gyula elnökletével ülést t a rtott. Az üles tárgya a magyar-olasz barátsági békéltető és döntőbírósági szerződés^becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat volt. ^A bizottság üléséül a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg, . Pogány Frigyes előadó ismertette a szerződést, valamint a békéltető és választott biróö<gi eljárás szabályait tartalmazó függeléket. Hangsúlyozta, hogy ennek a szerződésnek törvénybeiktatása minden igaz magyart örömmel és ^)üezkességgel tölt el. Apponyi Albert gróf szólalt fel ezután. Csak néhány megjegyzett kivan tenni már ^előzetesen kijelentett, hogy szintén osztozik abban a megelégedettségben és jeleső érzésben,melyet a szerződés kötése és annak előzményei minden magyar emberhec előidéztek. Tartózkodni kivan minden túlzástól,minden messzemenő következtetéstől, melyek azután esetleg csalódást okozhatnának. A X foftowjjb A miniszterelnök rámutatott már azokra az érzelmi momen+umokra, melyek könnyebbé tették a megegyezést Olaszországgal, mint esetleg a többi európai államokkal. A döntő momentum azonban az, hogy az államok érdeke mit követel. Ebben a tekintetben reá nézve a legnagyobb megelégedést keltő mo mentum, hogy az olasz tényezőkkel - hivatalosakkal és nem hivatalosakkal „ való érintkezés az ügy körül nyilvánvalóvá tette, hogy ök naey súlyt helyeznek a Magyarországgal való barátságra. A fődolog reá nézve az, milyen hatással lesz a szerződés ^ nemzet közijjogi egy enloségü^he lyreállitása szempontjából, Az Olaszországgal való megegyezés egyik fontos^pontja a fiumei kikötő kérdése. Ebben a tekintetben nekünk tudvalévően még egy megegyezésre van szükségünk Jugoszláviával. Megállapítja, hogy akkor, amikor Olaszországgá bizonyos politikai intimitásba léptünk, bizonyos közeledés szándékát Jugo'i szláviéval szemben0hangsulyozzák, melyet azonban csak akkor helyeselhet, ha ez nem jár az ország igényeinek véglegesT""" „ .v . ~ *• A Jugoszláv és Olaszország között fennálló érdekellentét azonban kérdésessé teszi , vájjon összeegyeztethető -e^Olaszországgal való intimitásunk a Jugoszláv viszonnyal? A^másik nehéz kérdés Romániával való viszonyunk, mert hiszen tudjuk, railyen barátságos kapcsolat van Olaszország'és Románia között. Egyébként a szerződós beiktatásához készséggel hozzájárul. ctúnk/&c<^sZ. r Lukács György örömmel üdvözli az olasz-magyar barátsági szerződést. k szerződés annak a baráti viszonYhak irásbafoglalása, mely akkor kezdődött aeg,^amikor a magyar külügyminiszter Genfben köszönetet mondott ugy Olaszországnak,mint Angliának Magyarország pénzügyi támogatásáért. Ez a szerződés a?t jelenti, hogy Magyarország többé nem elhanyagolandó tétel az európai politikában ésjbenne kifejezésre jut, hogy Magyarország kész arbitrage szerződéseket kötni, hiszen Magyarországnak csak igazságai vannak, melyek óriási megcsúfolást szenvedtek es nincs mit félnie az objefctiv bíráskodástól. Örvényesnek tartna, hogy a^ választott birósági eljárásba a Népszövetség nem kapcsoltatik bele. Annál is inkább nagyfontosságú ez, mert például a Romániával felmerült konfliktusok esetében a Népszövetség eljárása éppenséggel nem ?édte meg időközben a magyar érdekeket. Újólag hengsulyozza, hogy elszigeteltségünkből kiemelkedve oly tényezők vagyunk, mellyel számolnak és ez szép perspektiváíkat - egyenlőre csak perspektivékaf - nyújt a jövő számára. /Folytatása következik/
