Napi Hírek, 1927. május/1
1927-05-15 [0154]
éleiknek az a hivatásuk, hogy a termelést vezessék, necsak itthon tanuljanak, hanem menjenek külföldre a legjobb tanárokhoz, akkor megint nem a nemzeti hiúság vezet, hanem az, hogy a vezetők minden téren teljesen európai színvonalon álljanak, mert óriási hibe lenne, he^a magyar dolgozók millióit oly emberek vezetnék, akiknek alkotásai már létrejöttük pillanatában ."jmögötto maradnak a külföld alkotásainak. Nemcsak művelődési kérdés tehát az, hogy százával, ezrével épitjük a tantermeket a tanyákon. Mi ezt akarjuk, hogy annak a tanyai gazdának a földjén több és jobban értékesíthető termes teremjen, hogy ez a magyar ember @ tudás erejével többet keressen mint amennyit a múltban keresett. Szert létesitem a népiskolákat, a mezőgazdasági ismétlő iskolákat, ahol a nemzet^legszélesebb rétege vei a modern termelési módokat akarom megismertetni; ezért létesitem az iparostanonciskolákat, a polgári iskolákat ós az iskoláknak egész sorozatát, mert az értelmiség színvonalának emelésével a dolgos magyar munkás munkáját erősebbé és hatásosabbá akarom tenni.Mert mi magyarok tudunk szenvedni ha kell, de hol van az megirv.a, hogy ennek a nemzetnek mindig csak szenvedni és nélkülözni kell? Mi azt akarjuk, hogy ez a dolgos, becsületes és áldozatkész magyar nép ne legyen kénytelen mindig csek^a létért való küzdelemben sorvadni, mi olyan közoktatási és közigazgatási politikán felépített . : közgazdasági politikára törekszünk, amely megnyitja a nemzetnek a Lehetőséget arra, hogy ebben az országban becsületes munkával szerezni is lehessen; hogy az apa gyermekét jobb helyzetben hagyhassa hátra mint született. Mi követeljük a dolgos magyar gazda, iparos és polgár számára a jó megélhetéstés a szerzés lehetőségét. Ez a lényege us végcélja kulturpolitkámknak, ennek jegyeben épitem a ^agymagyar AlföJ dön az iskolák ezreit és ehhez a munkámhoz kérem Bethlen István kormánya nevében az önök támogatását! • A miniszter szavait gyakran szakitotta félbe a helyeslés és éljen zós, beszédének befejezte után pedig hosszontartó, lelkes éljenzésben részesítette őt hallgatóságé. FSzabó Géza szólalt fel ezután, aki beszédében az 1848-as és a mai önvédelmi harc között vont párhuzamot s hangsúlyozta, hogy a Kossuth kultuszt támogatni és ápolni hazafias kötelesség, Bethlen István gróf Kossu politikát folytat amikor külföldre megy, hogy feltárja a mi igazunkat. Maday Gyula, Gubieze Ferenc és Szabó Jenő felszólalásai után a gyűlés a Szózat elén ekió sev eï ért véget. Gróf Klebeisberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter beszedőnek befejezése után a polgármesteri hivatalban különböző küldöttségek tisztelgését fogadta. Elsőnek a rómojjkatolikus, a református s az evengélikus egyházak és iskolák járultak eléje, akiknek nevében Szilágyi Imre esperes-plébános, Takács József református lelkész, püspökhelyettes s Törtely Lajos evangélikus lelkész, másodpüspök-helye ttes üdvözölték, őt. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy örömmel értesült a történelmi egyhazak eszményi együttműködéséről, Ahol azonban nem igy lenne, hallják, meg mindenütt *Z ő szavát: Az állam egyet kot ki annak a támogatás nak fejeben, melyben a történelmi egyházakat részesiti, azt, hogy azt az erőt,amely et az állam nyújt, ne ez egymás elleni meddő harcokra foröitsak. Nagy ellenségünk nekünk a hitetlenség, felhivje tehát a lelkészkedő papságot, hogy vegyék fel a harcot ezzel az ellenséggel szemben. Kijelentette taég_, hogy a beruházások során a kormány egy millió pengőt kivan forditani .a történelmi egyházak támogatására. /Folytatása következik/ n B szÁ G ° £ ,lU
