Napi Hírek, 1927. május/1
1927-05-09 [0154]
Hangsúlyozta, hogy a nemzetnek kulturális téren kettőre van szüksége, egyfelől- emelni kell a tömegek művelődési faj súlyát, másfelől törekedni kell a magasabb kultúrára. Elbukik az a nemzet, amely csak értelmetlen tömegeket tud vinni a modern gazdasági élet élet-halál-harcába. A kultúra ezen a ponton változik politikummá, az iskolakérdés ma már egyúttal gazdasági kérdés isjAZ elemi ismereteken túlmenő műveltség ma már nem luxus, hanem életkérdés. A magyar nemzet tömegei nem maradhatnak a .Szomszédos államok kulturális sz/intje alatt. Ezért kellett a tömegek magasabb művelődését szolgálé polgári iskolát a mai 'kor igényeinek megf e1eIŐen á t f tjftmáIni, A javaslat általános vitája során Berzeviczy Albert szólalt fel, aki örömmel üdvözölte a javaslatot. A részletes vitában Kolozsv.'ry Mihály, Wolkenberg Alajos, Banauer István, Józan Miklós, Giattfelder Gyula vettek részt. Gróf Klebeisberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a felszólalásokra adott válaszába; kijelentette, nogy az egyes felekezeteknek polgári iskola állítási jogát a felekezetek történelmi tradíciójához híven s e téren való jogaik fentartásával kívánja rendezni. A bizottság a javaslajtj ugy általánosságban,mint részleteiben elfogadta és áttért a kültölti magyar.intézetekről s a magasabb műveltség célját szolgáló ösztöndijakról szélé törvényjavaslat tárgyalására, amelyet szinten Mátray Hudolf ismertetett. J pt Kiemelte, hogy a népek kulturális harcában csak akkor vesznek észre ^és becsülnek meg oennünket, ha kultúránk szintje európai mértékkel mérve állandóan emelkedő lesz. Már Eötvös József báró bámulatos intuícióval rámutatott arra, hogy elszigetelt fajunkat Európa közepén csak a művelődés torthatja fenn. Vallja azt az axiómát, hogy annál európaiabbakká kell leírnunk, minél magyarabbak akarunk maradni. Magunkévá kell tennünk mindazt, ami jót és nemeset nyugat kigondolt s azt át kell for malnuiik magyárrá. ,—• Az általános vitában bóth Károly szolalt fel, aki a legnagyobb elismeréssel adózott a közoktatásügyi miniszternek ugy az alsóbb, mint a középfokú oktatás terén kifejtett reformmunkásságáért* A részletes vita során Petz Gedeon. Józan Miklós, Antal Géza, Pekar Mihály,^gróf Teleki Pál, Wolkenberg Alajos, Tóth Károly, báró Korányi Sándor es Berzeviczy Albert szólalt fel, aki aggodalmát fejezte lá a külföldi magyar intézeteknek a gyűjteményegyetemmel való kapcsolatba hozása miat t. , _, Gróf Klebeisberg Funó vallás- és közoktatásügyi miniszter felszólalása utan,aki kijelentette, hogy azért tartotta a gyűjteményegyetem szerepet a javaslatba bqveendőnek, mert ezáltal a protekcionizmust"akarta, kikerülni, a bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. ... Végül a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek ösztöndíjáról szoio törvényjavaslatot tárgyalta a bizottság, amelynek ismertetése során Matray Rudolf hangsúlyozta, hogy relatíve a közalkalmazottak gyermeff^SS-fEr f°f# tat £ le e'öbb f, iskolai tanulmányokat. A javaslat ezeknek a^-'rHn á 1 ?? támogatására siet s ezért minden hosszabb indokolás nélkül o^aiixjB eiiogadasra. Az általános vita sor n Hutyra Ferenc felhívta a miniszter figyelme.., arra,hogy a javaslat csak a kultusztárca körébe, eső főiskolák hallgatóira vonathozik T fV«9« k»^dto/n
