Napi Hírek, 1927. május/1
1927-05-05 [0154]
r G-e nf, május 5. /Wolff/ A világgá zds sági értekezlet mai délelőtti ülésén Zimmermann holland delegátus utalt arra a példára, amelyet az egyes amerikai államok nyújtanak a gazdasági és az állami tömörülés, valamint a forgalom szabadsága terén. Ajánlotta, hogy Európa ne tévessze szem elől e példát es e példa előnyeit, ha különböző okokból nincs'is hosszú ideig kilátás arra, hogy Európában hasonló viszonyokat teremtsenek meg. Zimmermann hangoztatta, hogy Európában az adóterhek aránytalanul nagyobbak, mint Amerikában és süyos béklyóként nehezednek a közgazdaságra. Beszédének további folyamán Zimmermann különösen a kiVitel szükségleteivel foglalkozott, és hangoztatta, hogy az export-kérdés szabályozása és megkönnyítése nem képviseli azt a szempontot, amely mellett az európai közgazdaságnak dolgoznia kellene. /MTl/ r Genf, május 5. /Wolff/ A világgazdasági értekezhet mai délelőtti ülésén Siemens, a birodalmi gazdasági tanács elnöke, hosszabb beszedőt mondott, amelyben többi között a következőket fejtette ki: A nagy gazdasági válság bizonyára minden országban megérlelte a megértést a közgazdaság jelentősége iránt. A közgazdaság az alapja az _ államnál: es a társadalomnak. A gazdasági élet alig nehuny állambon játszódik le az állam határain belül. A honi piacnak döntő jelentősege van a legtöbb országban, különösen azokban, ahol nagy mezőgazdasági termeles folyik. h'Z ipar eB a mezőgazdaság a legnagyobb mértékben függ egymástól. Szükség van azonban ebből az okből arra is, hogy az egyes nemzetek közgazdasága közöüö élénk csereviszony fejlődjék ki. Joggal mondható,^ ho t y_ mindegy 11 nép virágzása szoros összefüggésben áll a többi nép virágzásával. Lpcn Európára áll az, hogy a közgazdaság súlyos r.iegrazkódassi következtében tetemesen csökkent az egész közgazdasági gépezet hcszonhataJSO. A különböző államok kormányainak legközelebbi feladata az, hogy rendet es nyugalmat teremtsenek saját országuk közgazdasági életében, vrirta int országuknak a többi állammal való közgazdasági viszonyában, mart csak igy biztosithatnak lehetőleg magas és biztos életszinvonalat népeik számára. A most ni értekezlet célja az, hogy felvilágosítsa a politikusokét a közgazdaság alapköveteléseiről, hogy ilyenmócon a meglevő gazdasági akadályokat imkmnmxám lebonthassák öS'S természetes fejlődés szamara minél szélesebb teret" biztosithossensk. A közgazdasági gépezetben nagy zavar állott be. Erélyes beavatkozásra volt szükség, hogy megakadályoznák a gépezet teljes elakadását. Ez a körülmeny vezetett o kényszergazdálkodás behozatalára. Ma már a legtöbb államban visszafejlesztettek ezt a konyszergazdálkodást. Németországban természetesen meg fennáll ez a házbérek és a munkabérek területén. Siemens rámutatott ezután arra^a különbségre, amely a háborút megelőző és a he.borut koveto idők építkezési költségei között fennáll. A munkaszerzés kérdésére auterve x Siemens kijelentette, hogy smsmxmimsLiSmKc^mxtírfc^ az a nagy kérdés, mi lontosabb szociális szempontból: az-e, hogy lehetőleg minél több embe,t igyekezzenek munkához juttatni, vagy pedig &z-e^ hogy akiknek munkájuk van, azok lehetőleg minél többet kenessenek. Lrm tette a nemzetközi megértés kérdését és nyomatékosan hangoztatta e ueg érces fontosságát. Feltetlenül szükségesnek mondotta, hegy fogalmi megne . tarozást alkossanak a nemzetközi gazdasági forgalom számára. Ha megértést éternek, akkor. - legelőször, a nagy gazdasági kérdéseket kell rendezni. Ami azt a koraest illeti, milyen gazdasá b i formát válasszanak Siemens . véleménye szerint ebben a kérdésben sem találták" meg meg a bölcsek nőve o és a legnagyobb elővigyázattal ueia munkálkodni a további fejlődés során. Avn/ r~^/i~l
