Napi Hírek, 1927. április
1927-04-26 [0152]
r K a 1 r ó, április 26. /Wolff./ Az uj minisztérium[összeállítása a következő: Miniszterelnök e's belügyinimszi er: Sarvat pasa, külügy- • miniszter: Morcos-Hanna pasa, pénzügyminiszter: Ali Sarzi pasa, hadügyminiszter: A^Í bég./MTi./ ^Ut^m M) r G e n f ,áp nLis 20. /Wolff./ A leszerelési konferenciát előkészi tő bizottság harmadik ülésszakának záróbeszédében Loudon elnök a többi köz:, a következőket mondta: ^x*4ctt (?ú — fittől az ülésszaktél csodát netmfvárg .. A nemzetközi politikai helyzet a jelenlegi munkálatokra nem volt kedvező. Az ülésszak tanácskozásai folyamán csakhamar kiderült, hogy a jelenlegi stádiumban a közős megegyezéstervezet kidolgozása nem lehetséges* De a zárójelentés alapján a kormányok abban a helyzetben lesznek, hogy beható vizsgálat alá vegyék a leszerelési prob1émát,amely a közös szöveg kidolgozására a második olvasásban feltétlenül szükséges. Hogy ez a második olvasás néhány hónappal korábban vagy kesébb történik-e meg, nem jelentés, De feltétlenül szükséges,Hogy a második olvasás még ebben az esztendőben történjék meg.Az elsietést a végeredmény érdekében mindenesetre el kell kerülni ,/MT 1 ./ icetfÉÜ&ft OBSZ^Vj^ § Szege d".április 26, A városi színházban rendezett műsoros estély. kiemelkedő pontja Vass József miniszter beszéde volt, A miniszter a -szociális goniolat vi védéséről beszélt,A háboruelőt^i évtizedek szellemi áramlataiban, a filozó/fia és a tudomány különböző ágaiban nagy harc folyt a materialisztikus gondolat és a dualisztikus világnézet között - mondotta a miniszter. Á dualisztikus világnézet, hivei nemcsak a matériát látják a világban, nanem a le/lket és gondolatot is. A matériának és a léleknek egymással való vívódása tulaj donképe a a világtörténelem, A csatározásnak azonban véget vetett a világháború, amely bebizonyi tott. a, hogy nemcsak ranyagkvöo, nanemTLélek is, e- ;-_ igen súlyos sebét kapott a háború során rv, . Vi ... ma már senkisem vonja kétségbe a lélek létezését, épen azért, mert a lélek fáj. A lelkiségnek bizonyos reneszánszát sürgeti ma az egész világ. : raJ^ Az állam vezetői legnagyobb tehernek lelkiismeretük terhét érzik, mert lehetetlen egy pillanatra is megszabadulniuk a felelősség érzetének', ama titáni súlyától, • hogy egy egész nemzet sorsával kell számolni ok egykor a törtéhéléic és az Isten előtt, mi lesz a nemzetből, milyen irányban halad a nemze : , milyen utakat váj magának kulturális, szocmális, művészeti, gazdas ti tekintet/ben és a munka utján; hogyan foglalkoztassuk a nemzete', milyen célokat tűzzünk ki eléje, mi lesz azokkal, akik az éle J árnyékosabb oldalára kerültek, akik betegek^ szegények, vagy öregségükre nyomorba jutotta'-., szék azok a problémák, amelyek a nemzet vehetőinek nehéz felelőssége"íes gon~ot- rónak a vállaira és mindezek mellett a napi kenyér biztosításának kéráéit is az, amely a legsúlyosabb kérdőjel a nemzet v.setői előtt. Amikor azt kell mondania a szociális miniszternek,, uogy nem tud annyi kenyeret és munkát adui,miül amennyit, kellene, ez nemjrxás, mint az állam tehetetlenségének érze-e, az állam tragikuma szociálpolitikai téren at egyénné- szemben,De az egyén is többet vár mai elhagyatottságában az államiéi, mint amennyit a háború elo L t várt, Micthpgy tedig nem lehet mindent teljesíteni, jf lentkeZik az egyén frügiKöm. az állammal szemben.
