Napi Hírek, 1927. április

1927-04-07 [0152]

.§ P á r is , április. 7« /Magyar Távirati Iroda,/ A Journal az olasz-magyar barátsági szerződéssel kapcs .' latosan a következőket ir­ja: F. szerződés megkötéséig a kisantant szigorúan ellenőrizte Magyar­országot, melyűfek nem volt barátja az egész világon és nem volt a ten­gerhez vivo utja, Magyarorozág ebben a szerződésben mindkettőt megta­lálta, A lap örömének ad kifejezést afölött, hogy Magyarország kikötő­helyhez jut. érre minden n-mzétnek szüksége van és osak természetes, hojry a magyarok a tengerhez vivő utat épen abban a kikötőben keresik, •melyet ők maguk építették nagy anyagi áldozatok árán,^ hogy ezzel Trieszt befolyású alél kivonják magukat. A gazdasági fejlődés föltételezi, hogy Magyarország Jugoszláviával hasonló szerződést kössön, ennek felté­telé azonban a Koma. és Belgrád közti antant. A lap örömének ad kifeje­zést afölött, négy a magyar-olasz közeledés az olasz-szerb viszony eny­hülésév-1 egybe esik. üzt remélhetőleg követni fogja a szláv-olasz an­tant. A lap nem tudja, vájjon hasonló optimizmussal lehet-e megitélni a magyar-olasz közeledés valódi lényegét és kissé aggodalmaskodva kérdezi, vájjon mi rejtőzik a kapitóliumi tosztók lirája mögött, és mit jelent Mussolini biztatása, hogy Magyarország egy megérdemelt jobb jövő felé halad. Bethlen István gróf erre a kijelentésre nagyon szerényen "sak azt jegyezte meg, hogy Magyarország jdlétre törekszik a békés fejlődés utján. Ez azt mutatja, hogy a magyar vezető államférfiak tisztában van­nak a leküzdendő nehézségekkel. ^ V á T i s , április 7. /Magyar Távirati Iroda./ A Figaro nagy tárg3>ülagossággal el6.fc.zi az olasz-magyar szrrzódés egyes pontjait, melyekben főleg olasz diplomáciai aktivitás nyomát látja/Sajnálatának ad kifejezést, hogy Franciaország annak idején nem ragadta meg az olasz kezdeményezést, mely utóbbi most uj ui*& tért. Csak örülni lehet annak, ha Magyarország a szerzűdéshen a bolsevizmus diótörésének akadályozójá­vá szegődik. A Figaro is hangsúlyozza, hogy a szerződésnek logikus kö­vetkezménye egy olasz-jugoszláv megegyezés, amelyre különben ugy Beth­len István gróf, mint Mussolini beszédei nyiltan céloztak. § F á r i s , április 7.yMagyar Távirati Iroda,/ Bainville az Abtion Francaiseben csodálkozásának ad kifejezést, hogy a francia sajtó egy része miért veri félre a. harangot az olasz-magyar barátsá­gi szerzóies megkötése alkalmából, hiszen az se nem jobb, sem nem rosz­szabb, mint a io^arnői szerződések. Ami pedig azt a másik feleimet il­leti, hogy a szerződés semlegességi záradékot tartalmaz, csak természe­tes, hogy^mindenki biztositani akarja magának a semlegesség megőrzésének lehetőségét. Franciaország is semleges marad; , amikor Anglia .„ Törökor­szág ^vagy Kina ellen irányuló akcióra szólitja fel. A semlegesség minden ország természetes joga, Bainville szerint a paktum természete magával hozza a külön szerződések rendszerét, amin azonban nincs mit csodálkozni. § F á r i s . április 7. /Magyar Távirati Iroda,/ A lopulaira támadja az olasz-magyar szerződést, mert szerinte a szerződés csak egyéb dolgoknak szolgál fedezetül, A magyar arisztokrata hűbéri foga­dalmat tett az olasz diktátornak. ugyanilyen hangnemben ir az Humanité, amely főleg azt igyekszik kimutatni, hogy a szerződés a kisantantot létében fenyegeti.

Next

/
Thumbnails
Contents