Napi Hírek, 1927. április
1927-04-07 [0152]
: : B r ü s^s z e 1, április 7. /Wolff/JÍ S 0 ir jő forrásból arról értesül, höj$ ez a védelmi szervezet, amelyre a kormány el akarja magát szánni es amelynek keresztülvitelére Broquevillié honvédelmi miniszter rendkivüli hitelt kénytelen kérni 8 parlamenttel, miután az 1927 evi költségvetés nem irányoz elő ilyentermészetü kiadásokat, - azt célozza, hogy a klaas jobbpartján levő erődöket, amelyek már a háború alatt resztvettek Lüttich védelmében, most helyreállítsák, a líaasxbalpartján pedig Lüttichtől kezdve egészen a holland határig erődítéseket emeljenek. /iiTi/ • I :: L o n d o n, április 7. /Wolff/ A szakszervezeti nagygyűlés irodája közleményt tett közzé, amelyben a kormány szakszervezeti törvényjavaslatára! azt állítja, hogy az erőszakos-és felháborító megtagadása mindazoknak az alapelveknek,' amelyek az angol szikszervezetek helyzete tekintetében több mint egy évszázadon át irányadók voltak. A javaslat osztályharcra ad jelt. A lapok szerint a brit kommunisták nemzeti kisebbségi mozgalmának ^végrehajt, bizottsága tegnap este a kormány szakszervezeti iavaslatarox nyilatkozva felhívta a munkásokat, hogy szoritsák rá vezéreiket hpgy május elsejére 24 őrás általános sztrájkot hirdessenek. ' OBSZ^eKc\ö ^ „. . , F A |amp§ ; Büdapesíré'érkezett loguteObi'slsíma hosszabb magyarht-i A iíl°í tu^H 1 ^* Le ^onak, a 1»P budapesti levelezőjének toliáK{; A c \-/3ethlen István grof külpolitikáját méltatja. A magyar külpoliin lt: m ° U u Jci & , lev ^i - & ® idő óta kilépett hosszú tétlenségéből. Horthy kormányzó besZode adta meg erre a jelt; a mohácsi vesz évfordulója alkalmából 8. műit ev augusztusában a ...agyar kormányzó felidézte annak az évszázados küzdelemnek hagyományit, amelyet a magyarok és a szerbek közösen vivl^t Lln n> ' at£lt azoura a szeros gazdasági kapcso átokra, amelyek ho » a ™S£Í\.^ 8sy 1 r S!^5 íag 1 és Szerbia ^zött fennállottak és hozzáfűzte, tartsa ?Sf tiknak arra kell törekednie, hogy bensőbb viszonyt' tartson fenn Jugoszláviával. Nöfajp a kormányzó beszedet ugy a magyar, mint 8 ji.gosz*áV sajtó eiens rokonszenvvel fogadta, ezek a szavak mégsem jártak Kozvetxen eredménnyel a ket állam külpolitikájának iránykitüzesében. - Réssel utóbb az a hir merült fel, hogy Magyarország es Románia uniűb& iep egymássál. Beszélték, hogy a két uralkodó család házassága revén vetnek véget a ket nemzet közt fennálló ellenteteknek és íiy.nmodon igyekeznek az ellenséges -érzületet megbékíteni, valamint a Dunával es a Fekete-tengerrel kapcsox&tos problémákat szabályozni. Ez a hir nyugataianitotta a magyar Iégitimistáket, akik aggodalommal nézték a házesRSj l*l*Zl ^ aZ tö:re yveseik bukását jelentette volna. Másfelől a xsrx terv tudvalevően nem talált semmiféle visszhangra Bukarestben. záa tár^ l^^l*^ 1 ^ 0 ^ 1 ^ István grdf rcímai ut J át felezték. Az utazás terve ^legkülönbözőbb es a legdelibábosabb magyarázatokra adott alkalmat. Egyesek azt^állították, hogy az oiasz kormány határozott igeretet tesz tá^ rX ^^^ SZer ! ödéS revíziója tárgyában es ennek elleneben Magyarország Boí tzl ÍOSRCÍ* 8 ** 8 J T ÜSU z ^via bekerítésére irányuló e, asz tervet .Mail ¿1 ^ nao í bak ^ h °ay Magyarország Anglia felhívására resztvesz egy orosz2ͱ2£?^JlS^^^^^i'* és h0 ^ Gzzel állott kapcsolatban a beszszorctDicii jegyzőkönyv ratifikálása is Olaszország részéről. A román kormány monuotuak - területi engedményeket tenne Magyarország javára, aminek ellenében Budapest orosz-roman-viszály esetere semleges maradna. Akik igy StlánS tíexl?* ?? 8 u ' ürügyet láttak a magyar miniszterelnök római i,Jgfobb _ céljában: Magyarország tengeri kijárójának biztosításában, piyan ürügyet, ame A y sokkal homályosabb célokat takar. ' oly tatába köváu-P^i !.••/
