Napi Hírek, 1927. április

1927-04-05 [0152]

§ Appcnyi Albert grdf előadásának hővezetésében utalt arra a sürü érintkezésre, amely Magyarország es Kollár-dia között az elpu.lt századok folyamán felmerült. A vallási üldözések idejében Hollandia volt fő meneaéke a magyar protestáns tanuló-ifjuságnak. Leydenben, Utt-' rechtben es másutt sokezer magyar diák nevelkedett. Sz idő tájt magyar könyvek is sürün jelentek meg Hollandiában, -olyanok, amelyeket szerzőjük nem tudott iciodni hazájában. Emlékezetes Ruytern, a hires holland tengernagy, aki kiszabadította a gályarab protestáns popokat. Tje tisztán poliöikai szempontból is Hollandia nagy szerepet játszott a magyar történelem egyik izgalmas szakában; a XVII. század végén es a XVIII." század elején a becsi hol£and fcfevet volt az, aki a br t nagykövettel egyetemben állandóan azon fáradozott, hogy a császár és- a felkelő Magyarorszng között békét teremtsen. Hollandiát es Magyarországot ma is a rokonszenv kötelekei -egyesitik. Magyarország sohasem fogja elfelejteni azt a nagylelkű vendégszeretet, amelyben Hollandia az Ínséges magyar gyermekeket részesítette. Magyarország nem hálátlan nemzet és semmi sem fogja raog leiket annyira, mint a jóság. Az ilyen viszony tartósabb, mint a politikai viszony, mert az utóbbi mcgváltozhatifc : egyik napról a másikra, mig az előbbi örökös marad. Előadásiak tulajdonkeponi tárgyára rátérve, gróf Apponyi Albert részletesen fejtegette a magyar alkotmány eredetét es fejlődését, különösen kiemelve azosat a vonásokat, amelyek a magyar alkotmány lényegesen megkülönböztetik a többi középkori alkotmánytól. A ho.iand á... apótokkal szemben Magyarországon az alkotmány fejlődése megelőzte a társadalmi fejlődést; a magyar nep erős politikai szervezetet épített ki jóval előbb, mielőtt társadalmi elemei kialakultak volna. A magyar népet csak az értheti meg, aki ismeri politikai életének különös karakterét, amely tiz evszá- ' zad folytonos fejlődésében alakult ki. Ez az alkotmány túlélte a római jog behatesát, amely a középkori alkotmányokra olyan rombóTá hatással járt., túlélte a ronaissance korszakát; megmaradt akkor is, amikor a mohácsi vész után Magyarország területe h-rom darabra szakadt; ellenállt a gyakran ellenséges es nagy erőkkel - 1 rendelkező kiráiyi hatalom'mindc- kisérieteneii; tekintélyét csorbítatlanul megóvta napjainkban is,Mi volt önnek' a titka? - ez a kerués misdenképen megérdemli a behatóbb tanulmányozást. • A vérsz«rződésből kiindulva Apponyi Albert gróf kimutatta, hogy a nyugati államok magánjogi jellegű, alkotmányos berendezésével szemben a magyar alkotmánymár kezdettől fogva közjogi elven nyugodott. A kereszténység felvételéről szólva, hangoztatta, hogy Magyarország e döntő pillanatban B nyugati kultúrához csatlakozott és ettől kezdve valamennyi nyugati esameáramlatból kivette részét. 3 két tényező^, .'; az alkotmány közjogi jellegé;', / , ami biztosította az ország egységét és központi hatalmának erejét, valamint a civilizáció magasabbrendű formájának, a nyugati civilizációnak átvétele tette lehetővé, hogy Magyarország később megfelelhetett magasztas történeti hivatásának és megállta-hely ét a török veszéllyel szemben, mint & kereszténység keleti bástyája. A helyzet - a földrajzi adottság következtében - ma is az, hogy Magyarország wreje a nyugati civilizáció erejét jelenti és Magyarország meggyengítése a nyugat ellenálló erejének meggyengítését venja maga után. / Eolytatása következik/ .^set^

1-