Napi Hírek, 1927. március

1927-03-03 [0150]

azután Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozott a felvetett aktuális kérdésekről. ,A különböző szélsőséges kritikák között, amelyekkel külpolitikánkat kisérik, örömmel konstatálja, hogyha pénzügyi bizottságban felszólalt képviselők helyeslik azt a külpolitikát, amelyet a kormány követ és amelynek az idő - reméli - igazságot fog szolgáltatni, Ez a politika abban i-nerült ki és arra törekedett, hogy Magyarország kiépítésével és megerősítésével fokozatosan Magyarország pozícióját is emelje és erősítse, _ t hogy bekövetkezzék az az idő, amikor értékelni fogják Magyarország barátságát és jóindulatát. Bizonyos jelek máris a külpolitikai helyzet javulására mutotmak, A^felszólalók felvetették, nem érkezett—e még el az ideje annak, hogy^konkrét külpolitikai programiunkba felvegyük a béke revíziójának ; kérdését, Ez a JPeViziő a mi részünkről aggressziv és háborús eszközökkel természetesen el sem képzelhető, Utja nyitva van a papíron, a népszövetségi okmány 19.§.-ában, Ma nem érett meg a helyzet arra, hogy a kérdés^ mint külpolitikai célt magunk elé tűzhessük. Ha konkrét célul való kitűzésről van szó, mindig a konkrét politikai helyzettel kell számolni. Ennek előfeltétele mindenekelőtt az, hogy rendezett belpolitikai, gazdasági és pénzügyi helyzetben legyünk és bizonyos külpolitikai pozíciója legyen az országnak, Előfeltétele az is, hogy meglegyen az egyenlőség a nemzetek között, ami pedig^még mindig hiányzik. Ha azt a működést nézi, amelyet Németország az utóbbi években kifejtett, akkor el kell ismerni, hogy Stresemann igazi nagy államférfiúi képességeinek adta tanúbizonyságát azáltal, hogy Franciaország és Mérne tor szág között olyan _ . . .' . atmoszférát teremtett, amelyben ma már olyan nehéz problémák eredménnyel megvitathatok, amelyek egy-két evvel ezelőtt talán teljes felfordulást idéztek volna elő az egész európai helyzetben, Stresemann valóban nagyjelentőségű müvet végzett el. Ha ezt nézzük, ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy nekünk is azt a politikái: kell követnünk,amelyről Stresemann fényes példát adott akkor, amikor ellentétes viszonyban lévő államok között megértést és közeledést tudott létesíteni. Ez a felfogás vezette a magyar kormányt is akkor, amikor közeledést keresett déli szomszédjával. Nemcsak a fiumei kérdés, hanem jobb atmoszféra teremtése is volt az a cél, amely bennünket ebben az akcióban^vezetett. Tengeri kikötő megszerzése a magyar közgazdaság szempontjából igazán nagyfontosságu

| talán nagyobb fontosságú, mintsem azt jelenlegi közgazdasági viszonyaink között képesek volnánk megítélni.Mi tisztában vagyunk ázzál is, hogy a szabad ut a tengerhez két fél-^ tol függ. Ebben^a kérdésben érdekelve van Magyarországon kivül Jugoszlávia es Olaszországi , Amikor mi Jugoszláviához a közeledés útját kerestük, ezzej. természetesen nem akartunk a jugoszláv és az olasz viszonyba semmifele zavaró momentumot belevinni. Nem volt célunk — amit egyes ujsagok imputáltak - _ bekeritési politikánál-: eszközévé válni Jugoszláviával szemben, de nem lehetünk eszközei olyan politikának sem,amely Olaszország elten irányul. /Folytatása következik./