Napi Hírek, 1927. március

1927-03-26 [0150]

§Be 1 gr á d, március 26/ Avala/ John Parcall Nagybritannia albániai főkonzula most fejezte be az albán határ mentén tett vizsgálőutját és két napig Bitoliában időzött, ahol a Politika tudősitőjának kijelentette, hogy utazása előtt azt hitte, hogy Szerbia készen áll és Albániába valő bevonulása már csak napok kérdései, vizsgáló utja alkalmával bejárt több száz kilométernyi határvonalat és az ország bslsejét s az egész utazása alatt csak hat katonát látott; ezekközül kettő a pri1<*J3L, negy a bit^lia-sztrugai országúton haladt. A lakosság nyugodtan megy dolga után. Sztrugábart például a lakosok sz őriás legyek és a malária ellen harcolnak és nem is gondolnak a háborúra./MTI/ MÉLT^ :: London, március 26. /Wolff/ Worthington Evans hadügyminiszter Lincolnban beszedet mondoct, amelyben a kinai helyzetről a következő kijelentéseket tette. Politikánkat, amelyet kezdetben a japánok és az amerikaiak nem helyeselték mindenben, most már ők is támogatják; belátták, ho

c

y az a veszély, amelyet már januárban előre láttunk, és amelytől honfitársainkat féltettük, tényleg olyan veszély, hogy nekik is reszt kell venniök saját honfitársaik megvédésében. Ma Sanghai aránylag - ha nem is teljes mertékben - szerencsére biztos helyzetben van. Sanghaiban levő honfitársainkat brit csapatok oltalmazzák és bizonyosra veszem, hogy nem érheti ott őket semmiféle nagyobb baj. Talán megtörténhetik, hogy Sanghaiban hasonló zavargások törnek ki, mint aminők az utőbbi időkben előfordultak, de az ott állomásozó hadierők létszáma elégséges ahhoz, hogy az angolok védelmét teljes mértékben biztosítsa. Miután honfitársainknak joguk van arra, hogy megvédje őket az az ország, amelyből származnak, nemcsak jogszerűen, de egyenesen kötelességszerűen jártunk el, amikor brit haderőket alkalmaztunk az ő megolt&lmazásukra. Más felől azonban teljes mértékben . A belátjuk, hogy a hatvan vagy hetven évvel ezelőtt kötött szerződéseket reviziőnakkell alávetni és a regi kereskedelmi szerződések helyében uj szerződéseket kell kötni. E felismerés tői vezetve már késznek nyilatkoztunk arra, hogy Kinával tárgyalásba bocsátkozunk egy modern szerződési rendszer ügyében. Szomorú nap lenne az, - mondotta befejezésül a miniszter - amelyen mi, akik veszélyen kivül vagyunk, kénytelenek lennénk azt mondani magunknak, hogy sorsuknak engedtük át azokat, akik a közjő érdekében tengerentúli vidékekre mentek, Churchill kincstári kancellár is hangoztatta Londonban mondott beszéde során, hogy Sanghaiban csupán az akadályozta meg a vérfürdőt, hogy brit haderőket küldtek Kínába. Élénk elégtétellel olvastam a tegnapi esti lapokat - folytatta Churchill - amelyek arről adtak hirt, hogy a> íteiáxfcKZJsa Goidstream gárdisták és az amerikai tengerészkatonák vállvetve állnak őrt. Ugy tünt fel nekem, mintha az egyre haladó civilizáciő nagy és legyőzhetetlen erői most ujből felismerték, hogy mi az mind, ami számunkra közös, es hogy milyen^eseményékkel szemben kell közösen fellépniök. Sajnálatos, hogy a munkáspárt, amely nolmi második kormány szeretne lenni, a kinai eseményekkel szemben olyan szánalmasan gyengének mutatkozott. Mindenki láthatja, hogy ha ma a munkáspárt lenne felelős helyen és e párt olyan gyáva • és tisztességtelen mődon járna el, mint ahogy e válság alkaüiv'val cselekedte, akkor most az uj korban szinte példátlan . _ tömeggyilkosságok borzalmait kellene megélnünk, A brit CS&JUVO. UIEÜAdósének eredménye volt az, amely a nagyhatalmakat össze' ^ta. Noha helyzet meg számos neiyen va^s^en^ es ™—• ~- "•— a fő dologban jobb és ™fr^t£j)W*™'' ^ &Z & ^lemenyem, hogy