Napi Hírek, 1927. március

1927-03-03 [0150]

>- • § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az országos kereskedelmi k mára küldöttsége kereste fel ma délelőtt Belatiny Artúr, a budapesti kamaráiveretesével Bethlen István gróf miniszterelnököt/ valamint Telnökéltek.) Herrmonn Miksa kereskedelemügyi minisztert, hogy átnyuj t/ak"nékik"a kereskedelmi kamarák memo irfe.umát, amelyben a i' I szövetkezeteit működésével a magánkereskedelemre és' iparra sérelmes I 0/>\ÍA^ jelenségek orvoslását kérik, A küldöttségben a többi között résztvett Bittner János, a budapesti kamara alelnöke, Rakovszky István a merkantil szövetség elnöke, Eppinger Károly a magyar kereskedelmi csarnok részéről, továbbá Székács Imre és Balkányi Kálmán és sokan mások. Belatiny artur a kereskedelemi érdekeltségeknek a szövetkezetek térfoglalásával szemben tápléit aggályait a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter előtt és kérte őket az ezekkel szemben memorandumban foglalt kérésük lehetőség szerinti teljesítésére, A szövetkezetek térfoglalása - mondotta - tulajdonképen a háború utáni időkben fejlődött és sérelmes _..„..». a kereskedelmi és ipari érdekeltségek érdekeire. Ezenkivül beleütközik a kormánynak a magángazdaságok talpráállltására irányuló törekvéseibe, de az egyenlő elbánás elvét is áttöri. A kereskedelemi kamaráknak aggályaik vannak a fogyasztási szövetkezetek egy része ellen, amelyek már kiléptek eredeti céljukból, A tagck~ ' ..l...*/megkönnyitése: \. keretében nemcsak a tagoknak,hanem mindenkinek árusitanak. Áruikat'részletfizetésre adják és vidéki szervezeteikkel behálózzák az egész ország területét, minthogy központjaiktól közvetlenül Kapják áruikat, a forgalmi adó egyik fázisát megtakarítják ésjílyonFormában olcsóbban tudják adni áruikat, mint a magánkereskedelem'-' A kereskedelmi kamarák kérik a kormánytól, hogy a fogyasztási szövetkezetek csak tagjaiknak^árusíthassanak, ne pedig mindenkinek. _ ^ fogyasztásának Emellett egyes szövetkezetek ma már voltaképen csak címükben szövetkezetek, inkább részvénytársasági alapon-működnek, azonban ezek között akárhány állami támogatásban részesül. A kereskedelmi kamarák kérésére arra irányul, hogy az ipari hatóságok ne adhassanak engeTdélyt olyan tevékenységre, amely kivül esik a szövetkezeteknél á tagok fogyasztásának előmozdításánál. Hasonló panaszaik vannak a kamaráknak a termelő' és értékesitőszövetkezetekkel szemben is. Ezeknek tevékenysége igen káros a kereskedelemre és iparra nézve és egy részük egyáltalán nem érdemli meg a kormány támogatását. Igen sok szövetkezet veszteségekkel dolgozik, s a kormány támogatása, amelyet élveznek, tulajdonképen az adófizető polgárság kárára történik. Errenézve adatokat sorolhatna fel. Érintette eaután a FAKSz ügyét is és kérte á minisztereinokot, hogy á téglaszállitás tekintetében ne egyetlen cégnél vagy téglagyárnál szerezzék be a FAKSz téglaszüksegletét. Ha a szövetkezetek müköd©>e még továbbra is kiterjed, nem tud megerősödni az ipar es á kereskedelem, arai viszont! az életképes adózók számának csökkenésével jár. Rámutatott arra, hogy volt olyan szövetkezet is, amely a külföldnek romlott árut szállított'és ezzel a magyar kereskadelem és ipar jó hirnevét veszélyeztette, /Vége következik./