Napi Hírek, 1927. március
1927-03-20 [0150]
/ perics. jugoszláv külügyminiszter beszédének folytatása. /1 A miniszter ezután a Magyarországgal szemben fennálló viszony ismertetésére tért át és a következőket mondotta: - Magyarországgal szemben valő viszonyunk* jő és éa a nagy gazdasági javak erősebb kicseréléséré irányulnak törekvéseít \Azoknak a nagyszámú konvencióknak megkötése mellett, amelyeket Jugoszlávia az elmúlt évben i oganatositott, kereskedelmi szerződési tárgyalásokat kezdtünk iVi agyarországgal, amelyeket a közel jövőben folytatni fogunk. Még számos problétia-vár ugyan megoldásra, dc ezek főleg adminisztratív és jogi kérdések* A főkérdeSek már tisztázódtak. Jugoszlávia Magyarországgal jó^baráti viszonyban akar élni. Jugoszlávia hajlandó a magyar állam számára utat biztosítani a tengerpartra ^ t ' Magyarországgal olyan szerződést akar kötni, amely biztositja mindkét fél érdekeit, amelyeket Összhangba kell hozni a kölcsönös tiszteletbentortás elve^ alapján. A magyar katonai ellenőrzés megszűnésének kérdésében érthető, hogy a kis^flXánt államai érdekelt felek,de Jugoszlávia csak azt akarja, hogg Magyarországgal szemben fennálló viszonya bensőséges és állandóan jó maradjon. A katonai ellenőrzés ideiglenesjellegü intézkedés,amely addig tart, amig nem mennek teljesedésbe a békeszertődés rendelkezései és nincsenek tényleges garanciák arra, hogy a békét nem lehet megingatAz Ausztriához való szívélyes viszony említése után kijelentette a Külügyminiszter, hogy Jugoszlávia Franciaországgal jóban-rásszbar egyaránt megingathatatlanul tartja fenn baráti kapcsolatát, Angliához Jugoszláviát a legőszintébb barátság és odaadás szelleme füzi. Ezután a Lengyelországhoz és Németországhoz való viszonyról mondó' bensőséges szavakat a miniszter , majd rátért a Szovjetoseszországhoz valc kapcsolatra. Az Oroszországgal való viszony - mondotta - mindig a legbensőségesebb volt, de bizonyos, hogy a jelenlegi orosz rezsim,amely egy más jogi és gazdasági rendszer érdekében fejt ki agitációt, veszedelmet jelent, npen ezért nem könnyű határozatra jutni Oroszország elismerésének kérdésében. Törökországgal Jugoszlávia kereskedelmi és egyéb természetű szer* ződések megkötéséről tárgyal. Ezután az Lszakamerikai Egyesült Államokhoz való viszonyról, majd a német jóvátételről és Jugoszlávia dunai politikájáról szólt a miniszter és utalt arra, hogy a külpolitikai kérdések részletes tárgyalásától a tár* természete miatt kénytelen eltekinteni, de általánosságban kijelentette, hogy Jugoszlávia nemzetközi helyzete minden tekintetben kielégítő és nincsen ok nyugatalan^gra. A miniszter végül kitúrt azokra a híresztelésekre,amelyek szerint Jugoszlávia az albán határon mozgósít és Albániába fegyveres erővel akar betörni.Errevonatkozólag a kegtíategórikusabban kijelentette, hogy Jugoszl; via mindig bekét akart és távol áll most is tőle, hogy kalandos politikái, kezdjen. Ez irányban konkrét bizonyítékokat is hajlandó adni. A miniszter kijelentette, hogy hagisűúis'xji Jugoszlávia hajlandó az egész világ vizsgálata elé állni.Küldjenek ki egy katonai, vagy bármely más bizottságot s es megfogja állapítani, hogy a jugoszláv honvédelem nem lépte tul kereteit. A miniszter-a híreszteléseket rosszindulatú és tendenciózus koholmánynak mondotta, amelyet csak azért terjesztenek, hogy Jugoszláviát tegyék azért felelőssé,ha Albániában valami történik. A képviselők a miniszter beszédét mindvégig nagy figyelemmel hallgatták meg és a kormánypárt többször szakította félbe helyeslő elismerésével .
