Napi Hírek, 1927. március

1927-03-17 [0150]

Fedele őriagy méltósága, az Önök mélyen tisztelt kultuszminisztere, sitinek működését mi, külföldi kollégái, állandó figyelemmel és folyton növekvő nagyrabecsüléssel kisérjük, kitüntetett engem azzal, hogy felszólított, előadás tartására arról a kérdésről, miként lehetne az Olaszország és Magyarország között fennálló szellemi kapcsolatokat kifejleszteni és mind szorosabbá tenni. Mióta a népszövetség a népek közötti szellemi együttműködés ápolását felvette programjába és ennek előmozdítására előbb Genfben • bizottságot, majd Parisban hivatalt szervezett, erről az akcióról sck szó esik. De ezeknek a közvetitő szerepén kivül szükség van a nemzetek közvetlen érintkezésére is. Ilivel lehet ezt biztosítani? Nézetem szerint főképen kettővel: az egyes nemzete!: vezető kuiturpolitikuscinak személyes érintkezésével es a .nagy kuiturnomzetbk művelődési gócpontjaiban külföldi intézetek létesítésivel. Az egyik a személyes érintkezés frissességével ós közvetlenségével hat, a másik az állandó intézmények lényegéhez tartozó iolytonossággal rendszerességgel biztosítja az együttműködés tartósságát. Látogatásukkal megtisztelték a magyar kultuszminisztert Becker Henrik Károly porosz kultuszminiszter, va.amint a finn es az észt kultuszminiszter, nemkülönben Schmidt-Ott államminiszter, a Notgemeinschoft der deutschen Wissenschaft elnöke, amely az összes német egyetemeket es akt— démiákat egyesiti szervezeteben. Tavaly a magyar-porosz szellemi együttműködés kiépitose végett Berlinben jártam és most különös örömmel tettem eledet Fedele őnagyméltósága meghívásának, biztosan remeive, hogy személyes tárgyalásaink kapcsán gyorsan megoldhatunk kérdéseket,-amelyek levelezés es akták révén csak nehezen lennének előmozdíthatok. Ha a kuiturnomze te... közoktatásügyi miniszterei közötti személyes c::zmocsore ilyen módon rendszeressé válik, akkor e reves a szellemi együttműködés oly formajut találjuk meg, amelynek, .csakhamar szemmel láthatók lesznek a gyakorlati eredményei. Az olasz, nézetem szerint, a Gondviseléstől szinte kiválasztott nemzet arra, hogy más népek géniuszát megtermékenyítse es az olasz os magyar történelem rokonvonásai következtében erre meggyőződésem szerint mind a kot nep lelkületében különös szellemi prediszpozició van meg. Alijö van a világtörténelemnek . . nagy nemzete, amely az- emberiség szellemi életet oly nagy mértékben befolyásolta volna, mint epen az olasz, Olaszország azonban szellemi kincseit bámulatos bőkezűséggel os^ önzetlenséggel osztotta ki, anélkül, hogy a más népeknek ajándékozott kumturj cva k ellenében azoknál: politikai függetlenségét követelte volna vételár gyanánt. Tagadhat:tlcn például, hogy Franciaország 1789-i nagy forradalmának eszmeit szétszórva Európában, nagy fejlődésnek alapjait rakta le. De I. Napóleon e szellemi ajándékok ellenértékeként Európa népeinek önállóságát és függetlenséget követelte, s meg műalkotásait is elszedvén, azokat párisi múzeumába hordta össze. Ausztria is igy járt el velünk magyarokkal szemben. közvetítette ugyan hozzánk a nőmet kultúrát, de ő sem önzetlenül, hanem ebből jogalapot formait magának arra, hogy önállóságának egy roszőt elvegye. /Folytatása következik/