Napi Hírek, 1927. március
1927-03-04 [0150]
§ Belgrád, március 4. /ifo-gycr Távirati Iroda,/'1. Bacsmcgyui Napló berlini tudásitéja jelont&Stuttgartban székel az Institut für Auslandskunde, amely a külf öldönlélo németség ügyével foglalkozik. Ennek ••; rendezésében most Grassel György dr,, a német parlamenti csoporttagja, Németország városaiban tart eloadásbkat a jugoszláviai németség helyzetéről és a belgrádi kormány kisebbségi politikájáról. Legutóbb Lipcsében tartott Grassel előadást, s ebben a következoke.t mondta: - Boldogan valljuk magunkat az S.E.S, királyság hü fiainak és erősen reméljük, hogy a közeljövőben jóvá fogják tenni a trianoni béke azon igazságtalanságát, amely Baranyát, Tolnát és a bajai-háromszöget meghagyva Magyarországnak, leszakította azt az S,E,S, királyság testéről és igy az egységes német területet feldaraboldván/ a baranyai, tolnai es bajai németséget kiszolgáltatta a féktelen és türelmetlen magyar politikának. Ezt a gondolatot tovább szőve Grassel dr, kifejtette, hogy ennek a hibának reparálását ő csak a folyamatban lévő német-francia közele4és által látja megvalósíthatónak,^ mivel ha Németország és Franciaország együttesen a kisantant mellé állanak Jugoszlávia követeléseinek alátámasztására, akkor remélni lehet azt, hogy Baranya, Tolna és Baja vidéke Jugoszláviához kerülnek, § Belgrád, március 4. yMagyar Távirati Iroda,/ Grass^L György dr, németpárti képviselőnek németországi előadói utja alkalmával ^tett kijelentései nemcsak a jugoszláviai magyar kisebbség, hanem e nómotsém körében is nagy megütközést keltettek. sJ f A kérdéssel kapcsolatban láráfft István"dr.y a jugoszláviai neme tpárt Vezére a következő nyilatkozatot tette: • / —A magyar sajtóból értesülök arról, hogy Grassl dr.-nak Magyarországra vonatkozó kijelentéseket is tulajdonítottak. SrassJ. előadóutjaról még nem tért vissza. Anélkül azonban,hogy Grass& személyes jelentését bevárnám, kénytelen vagyok a neki tulajdonított nyilatkozatok elhangzását annál is inkább kettégbevonni, mert ilyen nyilatkozatokkal Grass^L a kisebbségi politika alapvető irányaitól eltért volna. Az európai kisebbségeknek első genfi kongresszusa alkalmával mint a Lapelvet hozták nyilvánosságra, hogy a kisebbségek nincsenek arra hivatva, hogy az államok közötti ellentétek tekintetében, legkevésbbé pedig azoksak territoriális . konfliktusában állást foglaljanak, vagy épen beleavatkozzanak; ellenkezőleg, feladatuk csak abban áll, hogy nemzeti sajátságukat és kultúrájukat ápolják, biztosítsák a kisebbségek számára a teljes polgári egyenjogúságot és a szabad kulturát.is,' gazdasági fejlődéit az állammal és a többséget alkotó néppel szemben korlátlan lojoli* tás megurzése mellett. Ezt az álláspontot én mint a jugoszláviai német kisebbség^képviselője a genfi kongresszuson különösen hangsúlyoztam. "* Meg kevésbé tudom elhinni, hogy Grasgg. a trianoni szerződést a neki tulajdonított módon kritizálta volna és területi kérdéseket vetett volna föl, minthogy ezt Jugoszláviának illetékes helyein sem teszi!:, sót inkább hivatalosan kinyilvánítják, hogy Jugoszlávia jelenlegi határaival meg van elégedve. Minden esetre pártunk nem érzi magát hivatottnál; orr:.., hogy ilyen kérdéseket vessen föl,
