Napi Hírek, 1927. február

1927-02-25 [0148]

§ G o n f, február 25. /Magyar Távirati Iroda/ ü román kormány bejelentése ügyében a nemzetek szövetségérek főtitkársága a követkéz' közleményt adta ki: Emlékezetes, hogy'a magyar optálők kérdését a magyar kormány 1923 március 15.-én levél utján a népszövetségi tanács elé hozta, hl,átkozva a népszövetségi egyezségokmány 11. cikkének második bekezdésére. A magyar kormány szerint ugyanis a román agrártörvény nem fér össze a trianoni szerződés rendelkezéseivel, amelyek kimondják, hogy azok az egyének, akik a magyar állampolgárság javára optáltak, szabadon megtarthatják Romániában levő ingatlan birtokaikat. A népszövetségi tanács 1923 április és július havában foglalkozott ezzel a kérdéssel.Miután nem sikerült megegyezést létesiteni abban a kérdésben, hogy^az ügyet a nemzetközi birőság elé utalják, a két fél képvisejflci a tanácsi előadő elnöklete alatt Brüsszelben tárgyalásra ültek egybe. E tárgyalások jegyzőkönyvében foglalt nyilatkozatok tudomásulvételével a tanács annak a reményének adott kifejezést, hogy a két kormány minden lehetőt meg fog tenni, nehogy a magyar optánsok kérdése zavart okozzon a két ország viszonyában. Azőta több magyar állampolgár panasszal fordult a vegyes döntőbírósághoz es kerté földjeinek visszaadását, vagy kártérités megállapítását. A román kormány illetékességi kifogást emelt. Az egyik magyar optáns kérvényénekfalkalmáből a veyes döntőbirőság - a két fél ügyvédjeinek előterjesztéseit meghallgatva - január 10.-i ülésében kimondotta saját illetékességét. A román döntőbirő ezt a birősági határozatot nem irta alá. Ezek az előzményei annak a bejelentésnek, amelyet most a román kormány - a népszövetségi egyezségokmányra támaszkodva - a népszövetség főtitkárához in té z e tt. f jd-tjya.bí&3L. A fenti közlemÉyjaoz beavatott helyen a következő megjegyzése ke*t fűzik: A román kormány által bejelentett lépés értelme és célja felől egyelőre még nehezen alkothatunk magunknak tiszta képet.AAt . azonban már.most ki kell emelni, hogy a magyar-román döntőbirőság_>W< ezévi január lo-én hozott határozata és az ezt a határozatot időrendben megelőző mozzanatok - mint aminő a magyar kormány 1923-ban tett lépése volt a Keűzetek Szövetségénél - lényegileg különböző kérdésekre vonatkoznak. A magyar kormány ugyanis 1923-i-március 15-én a Nemzetek Szövetségének tanácsa előtt az úgynevezett optánsok birtokügyeinek Magyarország és Románia között valő elvi rendezését kivánta volna biztositani,sajnos, eredmény nélkül. A magyar-román vegyes döntőbirőság viszont ezévi január 10-iki határozatéval ama jogsérelmek <?1 bírálására, állapította meg hatáskörét,amely sérelmek orvoslását a trianoni békeszerződés 250.cikke alapján egyes magyar állampolgárok individuálisan kérték,még pedig tulnyomő részben olyan magyar állampolgárok, akik állampolgárságukat nem optálas revén szerezték. A magyar kormány 1923.évi lépése és ennek fejleményei, másfelől a magyar-román vegyes döntőbirőság határozata, illetve a román kormánynak errevonatkozóan tervezett bejelentése között tehát nem lehet párhuzam oe vonni.