Napi Hírek, 1927. február
1927-02-03 [0148]
§ A -^agyar Távirati Iroda jelenti: Csütörtökön délután tartotta hcrtaadik ovi rendes közgyűlését a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége- A közgyűlésen gróf Iilébelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, a-ajjövetsé g elnöke elnökölt és azon a szövet— Segot alkotó tuuományos társulatok és intézmények nagyszámú tagjain kivül Berzeviozy Albert, Balogh Jenő titkos tanácsosok, Preisz Hugó, a Pázmány Péter tudományegyetem rektora, Petrovics Elek, a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke, Gévay-Wolff Nándor, Csánky Éezső és Bárány Gerő államtitkárok, továbbá az Akadémia termét teljesen megtöltő : sok egyetemi és műegyetemi tanár és más szakember volt jelen. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitójában hangsúlyozta,hogy a szövetség életének első iusztruma járt le, mert alapszabályai szerint a tisztikart es választmányt háromévenként kell megujitani. Beszédében ismertette a szövetség eddigi működésének egyik főoredményet,a "Magyar tudománypolitika alapvetése" cim^.. v3kos kötetet, amely tudományos életünk kiváló képviselőinek tollából u ngyary Zoltán szerkesztésében még e hónapban meg fog jelenni. A müvet méltatva, hangsúlyozta annak fontosságát, hogy állam és társadalom egymás erejével számotvetve tervszerűen egészítsék ki egymás munkásságát egy egységesen) széles látókörrel megszabott tudománypolitikai terv végrehajtására, Ennek az e 0 ységes célkitűzésnek alapait kivanja a megjelenő munka lerakni, amelynek kiadásával a szövetség ki akarta venni részét abból a munkából, hogy a tudománypolitik?. 1 közvélemény kialakulását olőmozditsa. A miniszter a szövetség feladatának tekinti azt is, hogy a társadalom érdeklődését a tudománypolitikai szükségletek iránt felkeltve gróf Apporryi Sándor, gróf Apponyi Sándorne, báró hornfold Móric, Nemes Marcell és mások szop példájának minél több követője találkozzék. Utána Magyary Zoltán a szövetség főtitkára terjesztette elő az évi jelentust, abban kitérve a szövetség egész eddigi működésének méltatására. Jelentése a többi közt a következőket mondja: A szövetség első lusztrurnának főjelentősége abban van, hogy alkalmas szervezetnek bizonyult az addig önmagukban elhagyott és tengődő tudományos társulatok összefoglalására és ez- a ..,yr::r.ri.::J;£: . s körülmény olt alános bizalom forrásává lett. Tudománypolitikai szempontból pedig az a fontossága, hogy szervesen beilleszkedik a magyar tudományos élet mostani nagyjelentőségű szervezkedési mozgalmába. Az Országos Wgyar Gyüj temé ny egy etem, az Ösztöndíjtanács és a Természettudományi Tanács mellett, amelyeket törvények létesítenek, a sorozatban nélkülözhetetlen láncszem a szövetség, amely társadalmi alapon önkéntes formában egyesíti azokat a tudományos társulatokat, a«melyek szinten társadalmi alakulatok és igy közös munkára más alapon meg nem is szervezhetők. Hogy ez a szervezés, mint az első lusztrum törtenete mutatja, kitűnően sikerült, egyik felemelő bizonyítéka annak, hogy a magyar tudományos életnek ma már közmeggyőződése a tudománypolitikai célra való szervezkedés szükségessége. A tudományos munka ma világszerte a tudományos nagyüzem kifejlődésének stádiumában van. Minden ország szaporítja egyetemeit és nagyszámban szaporítja azok laboratóriumait. Spaeializálja és gazdagítja múzeumait, kutató és tudományos intezeteket létesít és nagy O ondot fordít külföldi tudományos kapcsolatinak fejlesztésére. /Folytatása következik/ A , iB
