Napi Hírek, 1927. február

1927-02-23 [0148]

A szegényügy községi feladat és nem is akarják kivenni a közsé­gek kezéből. Tanulmányozta a kérdést és ha az anyag együtt lesz, azzal a Ház elé lép. A szegénykataszter nélkül lehetetlen rendet teremteni. Ezután a hadikölcsönkérdésre tér rá a miniszter. Az úgynevezett szociális, karitatív segélyezési akció gondolata már régen felvetődött a kormányban,olykéjien, hogy azok, akik a hadisegélyezés révén anyagilag tönkrementek, kapjanak valamilyen segélyt. A kormány nem itelte még az állam pénzügyi helyzetét alkalmasnak arra, hogy a valorizáció gondolatá­val foglalkozzék. Érzi az erkölcsi szempont fontosságát, mert kiszámít­hatatlan fontossága van annak, ha a kormány nem törődik a kérdéssel, vagy ha-akármilyen szül; keretek között, de foglalkozik a segítés gondo­latával. A pénzügyminiszter jogosult végleges választ adni, de kijelen­ti, hogy elvben^természetesen hajlandó a kormány szociálkaritativ segély­akció ciméu'a tárgyalás alatt lévő költségvetésbe beilleszteni bizonyos összegeket.^Ezt az összeget számszerűen megállapítani nem lehet azért, mert csak május folyamán lesznek nyilvánvalóvá a kincstári feleslegek, és mert nem vagyunk tisztában azzal, hogy a segélyezés kzrétébe bevonan­dó kategóriáknak és a kielégi'fendő igényeknek hozzávetőleges összege mekkora lehet• Azt hiszi, hogy három-négymillió pengő lehetne az az összeg, amelyet bevenni lehetne a most következe költségvetési esztendők kereteidbe. Azt nem tartaná helyesnek, hogyítuiságos nagy diszkrecionális jog bizfósittassók annak az állami szervnek', amely egy ilyen szociálka­ritativ akció lebonyolításával megbizatik. Meg kell kötni a hatóság kezet, amely ^ ezen a cimen bizonyos segítségeket folyó siti 'Xfcrra, hogy nem ingépscgélyt kellene nyújtani, hanem valorizálni keMiene, az a válasz^ hogy nem a forma a fontos, hanem a segítség. Helyesebb uton já­runk , -na nem is valorizáció alapon teszünk valamit, de segitséget nyúj­tunk. A szociálkaritativ akció tervezete természetesen a pénzügyi bi­zottság ele fog kerülni, de az érdekelt társadalmi egyesületek is el­juttathatják kívánságaikat a vezetőkön keresztül hozzá. Hogy ez az ak­ció 1927, július elsejével megkezdődü^fez attól függ, hogy a terve­zetek ki lesznek-e akkorára jól dolgozva. Mindenesetre azt tartja,hogy az ósjegyjtok ne adják ki hadikölcsönkötvényoikot a kezűkből. Kéri tár­pája költségvetésének elfogadását. Ezután Bud János pénzügyminiszter beszélt, A valorizáció kérdé­sében ismém: iton utal a miniszterelnök által közölt álláspontra, amely természetesen egyezik az övével és az egész kormányéval. Kijelenti, hogy már -.gyötörni tanár korában foglalkozott a hadi kölcsönök kérdésével. Akkori terveinek bázisán gazdasági életünket meg -..ehetett volna erősíteni, másreszt valorizálni is lehetett volna. Később volt más mód is, amelyet na felhasználtak volna, a kérdés nem vált volna olyan nehézzé mint amilyon ma, amikor az államháztartás és a gazdasági élet szempontjából a valorizálás katasztrofálissá válhatik. Felelős állásában nem intéz­kedhetik könnyelműen. A hadikölcsön j egyzok nagyon sok áldozatot hozta]:, de most a kérdés az. hogy mely irányban lehet megoldani a problémát, és megérőtt-c az idő a megoldásra. N, m állítja, hogy nem lehet ezzel a kérdéssel is egyszer majd foglal'.ózni. Vannak azonban az állami költ­ségvetéssel összefüggésben olyan problémái:, amelyokot meg kell oldani, mielőtt további terheket vállalhatnánk. Utal az egészségügyi és nép­oktatási _ szociális biztosítási problémákra, a gazdasági tárcák fel­adatainak fokozottabb előmozdítására, az állattenyésztés fejlesztésiére; zetenok javítására, sto. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents