Napi Hírek, 1927. február
1927-02-22 [0148]
§A Magyar Távirati •Iroda jelenti: Klebelsberg Kuno gróf vallás- es közoktatésügyimminiszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndijáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint az állam a közszolgálati alkalmazottak gyermekeit tanulmányi ösztöndíjban részesiti és e célból ... az 1927/28, tanév szükségleteire az 1926/27. évi kezelés bevételi többletéből'egymillió pengőt bocsát a miniszter rendelkezésére. A későbbi évek szükséges fedezetéről a költsógveI tés keretében kell gondikodni. Az emiitett: . './400-1000 pengős évi ösztöndíjakat keli létesíteni. Az ösztöndíj kollégiumig holyfmerváltásáfcóiis állhat. Az évenkint betölthető ösztöndijak számát^es^azok nagyságát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg. A közszolgálati alkalmazottak gyermekei csak akkor részesülhetnek osztöndijban, ha a gyermek szegénysorsu és szüleinek nincsen számottevő vagyona, vagy ha jövedelmük a gyermek neveltetésére elégtelen, ha a gyermek erkölcsi magaviselete kifogástalan, tanulmányi előmenetele legalább általánosan jó vagy valamely tantárgyból különösen kiváló és végül valamely középiskolának rendes hallgatója, vagy pedig egyetemi vagy főiskolai hallgató. A középiskolai tanulóval a felsőkereskedelmi iskolai tanuló egyenlő szempontok alá esik. _J_ összegből Az ösztöndíj élvezete kiterjed az egész tanulmányi időre, a középiskolai tanári oklevélnek, vagy a doktori oklevélnek, vagy a tanulmányokat befejező más oklevélnek rendes időben való megszerzéséig. Az ösztöndíj a családi pótlék élvezetét nem érinti. Minden középiskolai tanári testület évenként hivatalból szemeli ki azokat, akiket az ösztöndíjra legérdemesebbeknek tart. Egyetemi hallgatóknál az egyetemi karok, műegyetemi hallgatóknál a műegyetemi tanács, más főiskoláknál pedig az illető főiskola tanári testülete adományozza az ösztöndijat, amelyekkel a miniszter évenként közli, hogy hány ösztöndíjat adoányozhat. A törvényjavaslat indokolása utal arra. hogy a világháború következményeit a legnagyobb mértékben középosztályunk és annak is tulnyomórószét kitevő hivatalnoki osztály sínylette meg. E társadalmié-^ tegnak csekély vagyoni tartalékát a háború viszontagságai, de még inkább az azt köVető pénz/elértéktelenedés teljesen felemésztette,^ ugygiogy gyermekeiket sajéfr~érejükből felnevelni egyáltalában nem képesek. Fokozza a bajt az a körülmény is, hogy azok a vagyoni források, amelykk ennek az osztálynak gyermeknevelési gondját a háború előtt jelentékeny mértékben enyhítették, az egyesek bőkezűségéből nagyszámban létesített ösztöndijak.szintén teljesen kiapadtak a pénzelértékteienedés következtében. k kormányzatnak és a toirrényhozásnak egyaránt kötelessége e kettős csapással számolni és orvoslásáról gondoskodni, nehogy ujabb nemzeti katasztrófa, a közhiv- taInoki osztály teljes elbukása és elproletarizálódása legyen a '..rí* *~K ^"Wflkövetkezménye. Mivel a középosztályt egytesapásmr elvesztett vagyonához visszajuttatni nem lehet, vri- t 'x»^^(r..;^.v^ az általános gazdasági helyzet javulásához pedig hosszabb idő szükséges, a közhivatalnoki osztály megmentésére csak egy eszköz áll rendelkezésünkre, az, hogy az állami pénzekből évenként jelentékeny összeget fordítunk a közhivatalnoki osztály gyermek./einek felnevelésére, let célozza, na nem is teljes mértékben," de számolva az állam szukos viszonyaival, legalább korlátoltan a törvényjavaslat.
