Napi Hírek, 1927. február
1927-02-18 [0148]
§ B elgrádí február 18. /Magyar Távirati Iroda/ A szkupsíino tegnapi ülésén a vajdasági árvízkatasztrófa ügye került szoba Lalosevic. Joca interpellációja kapcsán. . Kulovec földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az árvízkatasztrófa közvetlen oka az volt;.-: . . először, hogy a viz szintje Apatin és Vukovór között emelkedett, másodszor, hogy az ármentesi tő társulatok a beállott viszonyok miatt hivatásuknak nem felelhettek meg, Barrnadszor hogy az 1924.avi rossz pénzügyi viszonyok ^megakadályozták a gátak rekonstrukcióját. A miniszter szerint az Apatin-Da. ila-szakaszon 1909-től a vizszint megváltozott, a viz esése csökkenti; Ennek oka az is volt, hogy a magyarok 1909-től 1912-ig nem végezték el a szükséges munkálatokat, továbbá, hogy a gombosi hid épitésénél a Duna medrét összeszoritották és ezáltal a viz lefolyását megnehezítették. A másik ok az ármentesitő társulatok teljes elszegényedése. E társulatok helyzete nagyon súlyos. A legnagyobb baj az volt, hogy az agrárreform ala esett területeken sem a régi, sem az uj tulajdonsok nem fizették meg az illetékeket. Az illetékek nyilvántartása ós behajtása nagy nehézségekbe ütközött. Az errevonatkozó bégrehajtási rendelet csak 1926-ban lépett érvénybe s csak ekkor kezdték meg az ármentesitő illetékek behaj- tását. A társulatok nem tudtak kölcsönhöz jutni, mert az agrárreform miatt nem tudták azt garantálni. A Nemzeti Banktól 58 millió dinár kölcsönt kértek, amit azonban nem kaptak meg. Igy erre a célra a mostani költségvetésbe 40 millió dinárt állítottak be. Elismeri, hogy az 1926.évi katasztrófa után a szükséges munkálatokat csak kölcsön utján lehet fedezni. Az interpelláló Lalosevic. válaszában kifejti, hogy az árviz az illetékes tényezők gondatlanságának és könnyelműségének következménye. A Vajdaság csak 1860-tól vált termékeny területté, winthogy a magyarok szisztematikus munkával előbb 200, majd 300 ezer,végül pedig 1 1/4 millió köbméter földet emeltek ki a Duna medréből. Ismerteti a magyarok ármentesitő tevékenységet, amelyet igen gondosnak és technikailag tökéletesnek mondott. Ez a munka csak a bezdán-gombosi vonalon 3 1/2 millió aranykoronába került. Jugoszláviában a medret tizenkétéve nem kotorták, és ezért csak itt volt a vizállás magasabb a mult évben^mint 1876-ban.A zombori- vizügyi igazgatóság már 1924-ben figyelmeztette aVkatasztrófára a kormányt, de az nem tett semmit. (Fenyegető) A pénzügyminiszter erre a célra a költségvetésbe nem állított be megfelelő összegeket, sőt 10 millió dinárral tartozik az ármentesitő társulatoknak. Az állam és a vizszabályozó társulatok közötte..* eiindon együttműködés hiányzott. A hatóságok könnyelműen jártak el s most meg 'tellene állapitani, kit terhel a történtekért a felelősség. A többség a miniszter válaszát azzal vette tudomásul, hogy a vizszabályozó társulatok követeleseit a mostani költségvetési év vegéig ki kell egyenliteni, továbbá, kogy a kormánynak a hydrotechnikai berendezuSek helyreállítása céljából a szükséges kölcsönről gondoskodnia 1:011 " _
