Napi Hírek, 1927. február

1927-02-16 [0148]

/A pénzügyi bizottság ülésének negyedik folytatása./ Ami a nyugdijasok helyzetét illeti, addig,^mig az adócsökkentési javaslat pénzügyi kihatásai konkrété meg nem állapithatók, s mig a nyugdijasok járandóságai nemcsak, hogy csökkenő irányzatot nem mutatnak, hanem ellenkezőleg lényegesen emelkednek, a kormány nehezen nyúlhat ehez a kérdéshez. Kijelenti azonban, hogy amennyiben a nyugdijasokra tett kiadások csökkenő irányzatot fognak mutatni, a kormány ezen semmi körülmények között nem akar nyerészkedni, s akkor ezeket a kiadási csökkenéseket elsősorban a nyugdijasok javára használják fel. Bizonyos, fokozatosság megállapításával maj_d megkezdik azoknak a kategóriáknak helyzetjavitását, amelyek leginkább^rászorulnak. Ivády Béla szerint ájvalorizáció kérdését, amikor az államháztartás egyensúlyáról van szó, noli me tangere-nek kell tekinteni. Kéri a pénzügyminisztert, hogy ezentúl is fokozott súlyt helyezzen a magángazdaság erősítésére. 'Sokallja a házadóknál előirányzott töb.. letet, és kéri, nogy különösen a kislakásoknál; a sajátházukban lakóknál reviziót hajtsanak végre. A takarékossági bizottság részére nagyobb hatáskört kivan, mert csak igy végezhet eredményes^munkát. Kállay Tibor a bizottság emlékezetébe idézi azokat, amiket a hadikölcsön valorizációjára vonatkozólag annak idején mondott és kijelenti, hogy a kormány tényleg nem kezdheti meg a hadiköicsönök teljes valorizálását. Marschall Ferenc szintén a hadikölcsönök valorizációjával foglalkozik és különösen a kisemberek érdekeit kivánja etekintetben biztosítani, örömmel üdvözli, hogy a kormány a beruházások indokolását előterjeszti. A termelés értékesítését célzó beruházással kapcsolatban figyelmeztet arra, hogy a szövetkezetek léte itésének csak akkor van jogalapja, ha a kérdést jobban és olcsóbban tudja megoldani, mint a kereskedelem. Sokalja a pénzügyi adminisztráció költségét^ mert^676 millió pengő bevétellel szemben az adminisztrálás/57 millió pengőbe kerül, m-ig Ausztriában az 560 millió schillinges bevétellel,szemben e§ a költség csak 6.5 millió schilling. A tisztviseloletszamcsoktcentessel kapcsolatban helyteleníti az A , §., C

{ listákat, mert <• • a kérdés megoldását inkább intézmények megszűntetésében látja, Sürgeti a földreform finaneiális oldalának megoldását. Végül kéri a pénzügyminisztert, ^hogy szüntesse meg azokat az állami üzemeket, amelyeket a magángazdaság is jól és helyesen képes betölteni, Bethlen Istfán gróf miniszterelnök: A feleslegekre vonatkozóan a kormány felfogása az, hogy itt tulaj donképen optikai csalódásról van szó, mert ha a beruházási program tételeit nem külön füzetbe/jadtuk volna be, hanem ha a költségvetésbe tettük volna, akkor senki sem beszélne fe leslegekrol, hanem arról, hogy a kormány a költségvetés keretein belül mennyit költ beruházásokra.Ezt azonban lehetetlenné tette az a körülmény, hogy a népszövetséggel történt megegyezés kikötötte, hogy 12 millió aranykoronánál több a költségvetésbe be nem állitható. Hogy a jövőben a költségvetés keretén belül beruházási politikát kövessünk, arra most nagyöbű szükség van, mint a háboruelótti időkben, mert hiszen akkor a világpiac /'tőkefeleslegei inkább rendelkezésünkre állottak, mint ma,Akkor az osztrák-magyar monarchia tőkefeleslegei állottak rendelkezésre, amelyek nem jelentkeztek a monarchia fizetési mérlegében. Pia azonban minden kölcsön a magyar fizetési mérleget terheli meg, s ennek fer^ölí üfhfleniwSi Óvatosabb aknák kell lennünk a Magyarországon kivül monambi a vkel; +° ml

ot amennyire óvatosak voltunk az osztrák-magyar arcnia kereten belül felvett kölcsönök tekintetében. /TT / . .. /