Napi Hírek, 1927. február
1927-02-13 [0148]
§ Rákosi Jenő drámairói munkásságának hatvanéves jubileuma alkalmából ma este félkilenc órakorj jinnep-i lakoma volt a Hungária szálló nagy termében,amelyen Q ^etsz aztéroleJ^B irodalmi, társadalmi és közéletünk kitűnőségei vettek részt* A lakoma első szónoka Hegedűs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter volt, V rövid felszólalásában közvetlen melep; szavakkal kérte Isten áldását Rákosi Jenőre, akit ma az egész nemzet ünnepel. Mint monaotta, csak azéxt szó.lal fel, xiogy átadja a szót gróf Apponyi Albertnél és Berzeviczy Albertajs^, mert az o hivatásuk, hogy Rákosi Jenőnek a nemzet háláját tolmácsolják, Gróf Appcnyi Albert beszédét azzal kezdte, hogy ünneplés alkalmáyal_ njm._ szokás az ünneplés célját megindokolni, mert az mindig pbndokoÍjs\Önma gát ;.Ha eltér ettől a szokástól és szabálytői, amelyet maga éllitott fel,ugy azért teszi, hogy kiemelje azt a ke + tó's főszempontot, amelynek alapján Rákosi Jenőt ünnepeljük. Rákosi Jenő legjobban hírlapíróként szereti magát a közönségnek bemutatni, ugy látszik a legnagyobb súlyt erre a minőségére fekteti.Politikai tevékenységének során, szintén elvül tűzte ki magénak, hogy nem akar más lenni, mint hirlnpiré. Sokszor kérték őt arra, hogy vállaljon^mandátumot, ő azonban mindig tiltakozott ez ellen azzal az indokolással', hogy hirlapiroi függetlenségét, politikai gondolkodásának és tehetségének a hirlapirásra való koncentrálását feladni nem akarja. Rákosi Jenő kettős minősége,-az irodalomjegyik kimagasló jelentőségének és a magyar hirlapirás mesterének minősége-j- egymással szoros összefüggésben áll. Azért olyan kiváló zsurnaliszta, mert nagy költő, mert az irodalomnak nemcsak ismerője, hanem művelője is. Az irodalom adta elméjének azt a kifinomultságot, s egész szellemi magatartásának azt az esztétikai jellegét, amely átmegy a tartalom nemes'égére is, s amely őt mint zsurnalisztat is mindig jellemezte. Ne válasszuk el egymástól az ő kettős minőségét, őröljünk, hogy ő általa az irodalom szel,.eme izlése, csiszoltsága és elmélyedése belehatolt a magyar zsurnalisztikába, s hogy ez az ő halhatatlan^érdeme. De van még egy sze pon, amelynek alapján Rákosi Jenő^ünneplését már egyénileg'is a maga ügyének vallhatja. Bizonyos kollegiális érzés van kettőjük között, ük ketten ma a magyar politikának véneiéi a magyar politikai él tben félszázados multat képvisel, Rákosi Jenő pedig natvanéves multat a magyar irodalomban. Jóleső érzés neki, hogy van valaki, akibtjenő bátyámnak"szülithat, s akitől azt kérdezi, hogy nekik, mint a magyar közélet öregeinek, van-e még egyáltalában szerepűi. Azt hiszi van, különösen a mai időkben.Nem akar politikai beszédet mondani^bizonyos jelenséget azonban mégis ki kell emelni,Talán az átmeneti vergődésünk karakterében van,de tény az,hogy a mai/ nem tjinik ki az egyéniség, a meghatározott intranzitjgés önálló egyéniség. Nekik, akik az élettől már nem várnak semmit,csak Istennek azt az adományát, hogy munkakedvüket ós erejüket fentartsa,18 akik a mai társadalomban . ^ - .ritka,teljes függetlenség privilégiumát élvezik, hivatásuk hozzájárulóhoz/nogy a jobb időkre átmentsék a gondolat szabadságának s az egyéniség- érvényesülésének lehetőségét.Rákosi Jenő soha nem lankadó erővel portálta azt, hogy Magyarország nem nyugszik bele mai sorsába, hanem minden erejét megí'eszitve, alkalmatos módon,átgondolt utakon igyekszik visszaszerezni régi függetlenségét. A regi magyar dicsőség feléledésének munkájában áldja meg és tartsa meg Rákosit az Úristen. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Berzeviczy Albert szolalt fel. . /i A oVhon ,
