Napi Hírek, 1927. február

1927-02-06 [0148]

/A Széchenyi-lakoma. III. folytatás/ • Tegyetek felre gyűlölködést es legyetek olyanok, nint vol­tak a hősök százezrei és milliói az ezeréves harctereken, akik egyek voltak mindhalálig s igy Magyarország dicső vértanúi lettek. Ne kőny­szeritsétek a sorsot arra, hogy a pártoskodók nogfékezésére buzogany­nyal s karddal legyen kénytelen benneteket egységre és kötelességtelje­sitésro kényszeríteni, huny Szent István országát megmenthesse. Ne fe­lejtsétek el, hogy az a nemzet, amelynek fiai önző pártokká szakadva egymást emésztik, eltöröltetik a föl szinércől. Soká-soká vártam, hit­tel és bizalommal nézve, hogy megszivelitek azokat, -amiket - ugy mondhatnám - véremmel irtam. Száz esztendő is elmúlt s ma kútségbe­ejtőbb a helyzet, mint valaha. Térjetek a második száz esztendő küszö­bén magatokba, hogy ez meghozhassa a föltámadást az én fajomnak, az én nemzetemnek és megadja a nyugodíjboldogságot az én oly sokat szenvedett lelkemnek!" -Uraim! Mi pedig okuljunk a száz esztendő keserves tanulságai­ból, amelyekből, ha 5*. akarjuk, kiolvashatjuk a jövőnket. Ez a jövő, ha nem okulunk, a föltétlen pusztulás, ha okulunk és összefogva teljes erőnkből hazánk fölépítéséhez látunk, a boldog föltámadás lészen. -Gróf Széchenyi István emlékének legjobban hódolókba mai szop ünnepen, ha mindnyájunk nevében - ós, tudom, mindnyájunk szándéka \J. ­val egyotértésben — ezt mondom: UlílSjí/ " Széchenyi István! Ioaér száz éves kaszinó^rk^alapitója, a tc serlegeddel kezünkben Ígérjük, hogy az uj száz esztendő a te tanaidnak megvalósulását fogja meghozni, mert mi mindnyájan a te hazafiságodban, önzetlenségedben újraszületve, in, ez ünnepélyes pillanatban uj leikig, vérszerződést kötünk, ho 0 y Szent István Magyarországát, szent koronájá­nak' újra fölragyogó fenyőben, önzetlen, forgós, lelkes munkával fölepib­jük. Fogadjuk, hogy inkább meghalunk, mintsem hoty a tc serleged a te tanaidnak és szent hazánknak lélekharangja lehessen. A te serleged a föltámadás harangja kell, hogy legyen* Ezt akarjuk és ezt el is fogjuk érni, az Isten minket ugy segéljen!" -Erre üritem o százéves évfordulón a legnagyobb magyar serleget és köszöntöm vele a kaszinó minden egyes tagjót, abban a szent meggyő­ződésben, hogy mától fogva áll a Széchenyi-serleghez kötött uj szer­ződés, amely mindnyájunknak becsületbeli kötelességévé teszi, hogy meg­valósítsuk Bzéchenyi szavát: Magyarfnen volt, hanem lesz! { CH^íAQ A szónoki lendülettel és hévvel elmondott beszéd rendkívül mély hatást tett. Amikor a királyi herceg befejezte szavait, olyan taps­vihar kerekedett, aminőt a kaszinó öreg falai még alig hallottak. Ugy a kormányzó, mint az egész vendégsereg a legneM^rsJ^ben gratulált a fen­séges szónok nagy sikeréhez. ^no^akxop Berkes Béla ezután régi, magyar ^-.rzenditett . A társaság •eokáig maradt együtt kitűnő hangulatban. • *• ¥ A centennáriumi ünnepségek harmadik, befejező része a nyáron, június 10.-én, fog lezajlani, amikor egy nagyobb küldöttség, élén az igazgatósággal, diszes koszorút fog vinni Cenkre, hogy megkoszorúzza a Széchenyi-nemzetség sírboltjában a nagy halott koporsóját. Ezt a napot azért választották, mert száz évvel ezelőtt ezen a napon tartotta a ka­szinó alakuló ülését. A , ,„ + ^ ; Ccnken S 20 _. Wt^lúe küldöttség^ cheayi B ertalan ~

Next

/
Thumbnails
Contents