Napi Hírek, 1927. január

1927-01-17 [0146]

§ T a 1 1 i n, január 17, /Magyar Távirati Iroda./ Január elején igen érdekes vendége volt Észtországnak,Lötkin V.zűrjén nemzetiségű, tanár látogatóit el nénány napra Helsinkiből, ahol a moszkvai keleti intézet ösztöndijával már hosszabb ideje tartózkodik. Utazásának célja, hogy a balti finn-ugor népek kulturális viszonyait és nyelvét tanulmányozza, . Lötkin érdekes bepillantás' nyújtott az úgyszólván csak névről ismert zűrjén nép viszonyaiba és az utóbbi években kulturális, téren való rohamos fejlődésének menetébe. Európai Oroszország keletén négy finn-ugor uép él: a zűrjének, a votjakok, a cseremizek és^mordvinok. Ezek között kulturális téren a zűrjének, vagy mint ők maguliat nevezik komid-ok állanak első helyen. A z'tlrjenek ebben az évben ünneplik autonómiájuk hatéves fennállását. Vallási, közoktatásügyi, gazdasági és közigazgatási tekintetben csakne&i teljesen szabadok ós függetlenek, csupán az egész birodalmat közösen érdeklő ügyek, mint hadügy, pénzügy, vasút, posta, stb,^ tartoznak a moszkvai központi kormányzat hatáskörébe. A zűrjének minden esztendőben körülbelül száz főből álló tanácsot, parlamentet választanak, mely az autonómia keretén belül minden kérdésben végérvényesen dönt. A zűrjén autonóm terület fővárosa Szöktövdinkár, oroszul Usztszoszolszk, mintegy nyolcezer lakossal. Az egész- au>ónom^terület lakosainak száma 350.OCO és meglehetősen egységesj 92 százalékig zűrjének lakják, csak az északi tundrás vidéken élnek nagyobb számban szamojédek és a városokban elszórtan oroszok. De ezenkivül még igen nagy azoknak a zürjen nemzetiségűeknek száma, kik az autonóm területen kivül az orosz birodalomban szerteszét élnek. Autonómiájuk megszerzése után 'a zűrjének legelső feladatukat abban látták,hogy az egymástól elszigetelt zűrjén csoportokat megfelelő müutak kiépítésével egymáshoz közelebb hozzák. Egyidejűleg nagyobb vasútépítési tervekeíis dolgoztak ki, tekintve, hogy a jelenlegi autonóm területnek csupán negy kilométer vasutvonala va,n, A tervezett uj ^vasútvonal a jeges-tengeri Indigo-öböllel lesz hivatva összekötni a fővárost, miután ez az öböl a. golfáram kedvező hatása folytán^télen át is használható és igy nélkülözhetetlen bázisa a zűrjén gazdasági életnek. Az sm— litett ötöl ugyan az autonóm területen kivül fekszik, de remélik, hogy a jövőben meg fogják szerezni & hozzávezető utakat. A zűrjén terület gazdasági viszonyaira jellemző, hogy az 1925/26. évi költségvetés 3,115.000 aranyrubelre rúgott, A bevételek ötven százalékát az erdőkből meritik, mig a fenmaradó részt adókkal és egyéb jövedelmekkel fedezik. A nép^j/kolák száma meghaladja a négyszázat, A tanitási nyelv tisztán zűrjén. Idegen nyelvként csak a negyedik évtől kezdve tanítják az oroszt. Az irni~olvasni tudók számaránya harminchét százalék. Ez a., araszain azonban évről-évre^növeksik, mert széleskörű intézkedések történtek, a felnőtt analfabéták oktatása ' tekintetében is. Középiskoláik száma öt. A zürjénnyelvü irodalom is évről-évre nő. Eddigi már közel 150 zürjénnyelvü könyv jelent meg. Összehasonlítás kedvéért felemlithetŐ, hogy votják nyelven 250 könyv jelent meg, körülbelül ugyanennyi cseremiz nyelven és hozzávetőleg 50-6 0 könyv mordvin nyelven. Van a zűrjeneknek/napilapjuk is, ezenkivül egy 2000 példányban megjelenő heti folyóirat, továbbá egy nOrdömii/Erdei ut/ cimü^havi folyóiratuk, A zürjénnyelvü sajtótermékeken kivül megjelenik még három orosznyelvü napilap és egy navi folyóirat. A votjakoknak/egy lapjuk /hetenkint ^háromszor jelenik meg/ és egy C2r?ak? f folyóiratuk van, Hasonló a helyzet a cseremizeknél. A mordvinóknak három lapja van, Kulturális autonómia révén évről-évre életképesebb zűrjén intelligencia alakul ki.