Napi Hírek, 1927. január

1927-01-12 [0146]

§ 3 Ü 1 g r á a, jonuár 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Trgovinski Glasr-ik irja": . . A sajtó által t amis it ott ijedelem és nervozitas teljesen helytelen még akkor is. ha Bethlen István grófnak más céljai volnának, mint amelyek a budapesti kommünikét^ vannak foglalva. Nem,szabad ugyanis felejteni, hegy Q mi államunk ugy <K magyar tengeri kijáró kérdésében, mint Magyarország nomzttközi közösségében döntő tényező és hogy kormányunk hozzájárulása és jóváhagyása nélkül semmiféle változást nem lehet keresztül vinni. §Belgrád, január 12./Magyar Távirati Iroda,/ A Politika mai száma vezércikkben foglalkozik az olasz-magyar paktum kérdésével,melyben többek ki zött a következhet irja; Ma már egészen világos, hogy a fascista kormány minden törekvése oda irányul, hogy államunkat"minél tökéletesebben izolálj a,és határaink körül erős abroncsot vonjon. Miután Albániában az ügyet befejezte, Mussolini aggódás nélkül, egész nyiltan rávetette magát Magprorsv,ágra.Elsősorban gazdasági kérdésekről van szó. Az olasz diplomácia jelenlegi akcióka foként ezeken alapul. Romában igen'jól tudják, hogym mi kell a ma ' gyároknak és azt is ajánlották fel nekik. Magyarországra nézve a, tengeri kijáró pénzügyi helyzetének szanálása után életkérdéssé vált. Másreszt az, olasz expanziójának egy uj piac kinálkoznék az esetre, ha a magyarok gazdasági kikötőhöz jutnának az Adrián. Ezzel kapcsolatban mint természetes következmény jelentkeztek a közös oxpanziv politikai érdekek és tendenciák, természetesen a mi bőrünkre. Ezután a lap foglalkozik a magyar tengeri kikötő kérdésének előzményeivel, utal a genfi megbeszéléseiére s azután felveti a kérdést: miért nem vezettek ezek praktikus eredményre? Talán Bodrero tábornok bővebb felvilágosítást adhatna erről. _ Ugy tudjuk, hogy G-enfben mindig a mi delegációnk és a magyar delegáció sarkában volt, E közben a budapesti olasz követ még intenzivebben folytatta akcióját. Ez azután Bethlen római útjához vezetett. Az olaszoknak sikerült a magyarokat meggyőzni arról, hogy a tengeri kijáró tekintetében legalkalmásabb a fiumei, vagy trieszti kikötő', mert mindkettő' ép, készen van, ki van épitve és fel van szerelve, ^ mig a mi tengerpartunkon még csak most kellene kiépiteni valame^yiPkikötőt. •\mely a magyar kereskedelem szükségit;teit kielégíthetné.'