Napi Hírek, 1926. november

1926-11-28 [0142]

Szt én egy feltételhez fűztem : ahcz, hogy ők is becsületesen részt vegyenek Magyarország újjáépítésének munkájában'^ hogy lemondjanak - ha már másra nem képesek, legalább arra az időre, amig oz az újjáépitő munka tart - az osztályharc kiélezéséről és hogy fi lemondjanak arról, hogy Magyarország nemzetközi érdekei ellen állást foglaljanak, sőt törekedjenek arra, hogy nemzetközi kapcsolataik Segítségével . Magyarország külpolitikai érdekeit ők is előmozdítsák és előbbre vigyék. . • Én tehát nem voltam rounkásellenes, és nem akarok a jövőben sem munkásollc-n e 3 lenni. Do egyet akarok és oz az, hogy viszszaddassék a munkástársadalomnak is a szabad politikai véleménynyilvánítás jora. /élénk helyeslés/ Hiába hivatkoznak a szociáldemokraták azokra a szabadságjogokra, amelyekkel állítólag nom birnak? a irun„ kást ársadalom véleményszabadságának egy elnyomója van és pzji a szoci-. áldemokrata.vozetaság /igaz ugy van/, ^z a vezetőség a szakszervezetei . által nyújtott szociális -lányokat arra használja fel, hogy a munkástársadalmat politikai rabszolgájává tegye, /igaz ugy van/ m ég, ha konkrétumokra hivatkozom. A munkás, aki a szakszervezetnek tagja, köteles belépni a szociáldemokrata pártba, Kít?!~s megfizetni a pártadót,, köteles előfizetni a végszavára, valamint a szaklapokra, mertha ;zt nom toszi meg, akkor vét a pártfegyelőm ellen és akkor vagy nem kap munkát, vagy ha munkában van, akkor* bojkott al ' helyezik,ugy hogy elvosziti munkáját és más helyet nem talál. Gondoljuk, el mit jelont a munkásra nézv©, ha nom részesül a szakszervezet segélyeiben, amelyek edlenértákét ő befizette a saját munkabéréből, a saját zsebéből. És ha a munkás kilép a szociáldemokrata pártból, akkor elvosziti a befizetett hozzájárulásokat és többet nem élvezheti azok. at ^a ^szociális jótéteményeket, amelyekre rászolgált saját befizetései révén. Itt két megoldás lehetséges Meg kell védeni a munkást magában a szakszervezetben azon politikai terror*ellen, amelyet egyesek velo szemben gyakorolnak, vagy ha ez nem volna lehetséges, akkor lehetővé kell tenni, hogy a munkás olyan szakszervezete!' ot ^alkothasson , amelyek mentesek a politikától és tisztán szociális célokat követnek. Ha az utóbbi utat választják, én mint kormányelnök, azon a.nézeten vagyo, hogy ezt a mozgalmat elő kell segíteni és kor* mányzati eszközökkel is alá kell támasztani,/Élénk helyeslés/ De tovább kell mennünk* Pei kell karolnunk a szociális biztosités rendszerét. A nyugati államokban a szociális biztositásnak kifejlett rendszere van érvényben. Mi, mint szegény ország, ahol az iparos mun-kásság eddig a lakosság összesságének csekély hányadát tette, ezen a téren hátra vagyunk. Meg' kall tennünk, mint közkeze lépést az aggkor és rokkantság elleni biztositás bevezetését. Ez lenne az első lépés. Az általános munkaközvetítést is az_ állam . kezébe kell letennünk, ^z az az eszköz, amelynek sogélvável a szakszervezeteket mentesíteni lehetne a politi

v

M tulkapásoktól, B-e kell vezetni a békéltető és 'dönt" bíráskodást bérviszály esetére, A'független biró bizonyára honor-'lni fogj*

1

,'ha a munkás jogos kívánságokkal jön, de a politikai sztrájkok nincsenek a munkásság érdekében ; azok csak ama ' '. vezetők, érdekét szolgálják, akik a munkástársadalmat ás a szakszervezetet magát fejőstehénnek nézik, /Élénk helyeslés/ Ápolnunk kell a felekezeti békét is minden felekezet között egyformán. Én magam református egyházamnak hü fia vagyok, de mégis a' legnagyobb súlyt helyezem a más felekezetbeliekkel való békés együttműködésre, olyanok

1 al, akik saját felekezeti érdekeiket mindenkor megvédeni készek, do sohasem felejtik el, hogy ők is magyarok. A felekezeti béke attól függ, hogy az egyházak egyen jogusá-. gá ne csak papíron, hanem az életben is meglegyen, - attól függ, hogy a türelem, a vallásszabadság tiszteletbentartása, egymás hitének tiszteíetbentartása ne csak paplrony

v hanem valóban az életben is érvényesüljön, l^uS^'' / T^f^S fc>/