Napi Hírek, 1926. november
1926-11-28 [0142]
Snnok olofeltátele az, hogy a munkástársadalom no az osztályharcban karossá boldogulását és hogy nemzeti alapra helyezkedj ék, mi viszont oztva a munkás társadalmat édes testvérként kezeljük, szociális bajain segíteni törekedjünk ós orvosoljuk azokat a bajokat, amelyek orvoslására Önerejéből képtelen /élénk helyeslés/ . Én azt hiszem, hogy nincs érdekellentét az egyes társadalmi osztályok között és nincs érdekelientát a munkástársadalom és a nemzet egyeteme között. Meggyőződésem szerint az ország oló'rehaladása, közállapotaink javulása a munkástársadalomnak ép olyan érdeke, mint a ^olpári társadalom egyéb rátogainek. Sőt tovább megyek t azt állítom, hogy a munkástár sad'alomn ak erősökben órd-ake az, hory az orszár ügyeiben no álljon be zavar. Gondoljuk csak mog, hogy Magyarország szétdarabol^sának volt a következménye, hogy számos gyár nyers anyag vagy piac hiányában bezárult. Gondcljvk 'mag, hogj> amikor a pénz értéke , hanyatlott, akkor megtörtént, hogy szqpbatonként, árikor a munkást kifizették, fele értékét va/^y még csekélyebb értékét kapta meg annak a munkának, amelyet hétfőn teljesített. Kérdem tehát : nom e érdeke a-munkástársadalomnak epugy, mint min dón más társadalmi ágnak, hogy ebben az országban a gazdasági elet virágozzék, hogy onn>.-k az országnak jó sorsa logyon ? Állítom, hogy ez az előrehaladás é.s előremon étel nagyobb ( érdeke a munkás társadalornak, mint például a kisbirtokos osztálynak.! Merthisz en' a kisgazdának megterem a maga búzája, a maga élete, a kisgazda meghizlalja a maga sertését akkor is, ha ebbon az országban a pénz árt ék o veszendőbe ment. De a munkás egy nagy társadalmi gé«. pezotnek, a runkaregosztás gépez ötének egyik kicsiny alkatrésze; az ő élot-áre' visszahat te-hát minden zavar ebben a gazdasági életbon, mégpedig sokkal n agyobt mért akb.cn,. mint a r-ozőgazdaságra /ugy van/ Da- állítom azt is, hogy nom ellentétes 'a munkás érdeke a munkaadó érc 1 .-ekével som. A munkásn.ak is érdeke, hogy jól menjen a sorsa anrak a v'llolatnak, amelyben- caal gozik, ííógV érdek o, hogy a gyáros uj tokákat fektethessen b <?le a vállalatába és ózon a réven uj munkáskezeket foglalkoztathasson, érdeke, hogy a gyárban technikai javítások történjenek, amelyek a munkásje munkájának produktivitá- . 3 át emelik, Da szolidáris, a munkás érdeke- a munkaadó • ér-lokévol azon a ponton is, hogy a dolgozó tokák szaporodása a ra'zdas'*g i életben uj munkaalkalmat jelont a runkásnak, r'r n-cli"- a munkásnak lorjobban attól kell félnie, bog?/ a népszaporulat feleslegei elhelyezést nem találnak és a ré^i munkásoknak kcnkoryáaló r un kan ^lküliek lenyomják a bérokot. Mikor azt látón , hogy mindezekben a rfagy érdekekben közös a munkás érdeke a társadalor egyéb rétegeinek érdekével, akkor kérdem önöket : van-e abban igazság, hogy a runkás egész politikai egzisztenciája egy olyan tamtétolre alag.ittassék , amely evvel érdekellentétben van, nevezetesen arra•a tétolr , hogy a munkás csakis az osztályharc és a nemzetköziség alapján boldogulhat. Nom az osztályharc- és nom a nemzotköziság az, ami a munkásosztályt boldogít- . hatja /igaz, ugy van/ én, belátva ezen•igazság arejét, 1920-ban vagy | 1921-bon kísérletet tettem arra, hogy a szociáldemokrata pártttal ogyütt keressük a kibontakozást^ - dacára annak, hogy nom ismerőm cl a szociáldemokrata pártot a munkásság kizárólagos képviselőjéül, mert azt tartom, hogy minden becsületes magyar képviselő nemcsak a polgári társadalmat, honon egyúttal a írunkástársadalmat is képviseli. Gn ezekből a meggondol ásókból indultam ki akkor, -amikor helyreáll itott"m a sz ak szarv ^-.ati sz 'hódságot, lehetővé tettem a szakszervezet ok kabalán bolül a gvá-1 c-kezoti jogot ás hozzájuttattam .a szociáldemokrata pártot a parlamenti kép viselethez.' /egy hang: Kár volt !/ Majd beszélünk erről, /derültser/*
