Napi Hírek, 1926. november
1926-11-28 [0142]
Eethlen István gróf'Bebrecenban I.folytatás. .' Tisztelt választó pol paárt árs"k ! AtPikÓY l°2?-ben első ízben jelentem mer Debrecenben,első szavam °z volt,hogy nem akarok ellenfeleimmel harcbanállva,őket becsi? ére 1 ni .Ma is azt mondom,hogy nem azért jöttei Debrecenbe,hogy politikai el1enfeleret becsméreljem>légkevésbé - és mog is nevezem őtet - Hegyregi Kiss Pál volt képviselőtársamat, aki megengedem,hogy más politikai meggyőződésen volt és vaí>, de akinek politikai meggyőződését én is tisztelem,mint ahogy elvárom tőle,hogy a magam meggyőződését tisztelje./Közbeki éltások: -Mjen gróf Eetblen Is tván./ Akkor * 1922-ben beszédemet külpolitikai kérdések fejtegetésével kezdtem Ma is ezt kívánom tenni,mert szükséges,hogy a magyar közvélemény időről- időre mentől sűrűbben tájákoztassék azokról a naayfontosságú külpolitikai problémákról,amelyek tulajdonkénen a belpolitikának megadják a keretet. Hiszen a külpolitikai cél ok elér és ér e ren delkezésre álló eszközök és mindaz,amely a külpolitikát alkotja az a keret,amelybe belo kell helyezkednie a nerozetnek ,amelyhoz hozzá kell idomítania a belpolitikai elveit,irányait,törekvéseit,mert a •belpolitika teszi lehetővé,hogy megfelelő ós eredrényes külpolitikát folytassunk ./Ugy van,/ tfty Ti s zt e l-t hölgyeim és uraim! NagyáwwÉ*változott a világ a vilár háború óta. Az ~ ' , w „ 50 milliós nagy monarchiából ery 8 milliós csonkaországgá váltunk.. Bégen "' rendelkezésünkre állott agy n agy birodalomnak összes ereje,katonai,gazdasági hatalma , ad p i g/Csonk am agyarors'Zág 8 millió n épé"b ek ercj éből kell, hogy tudjunk raelélni,tiszteletet parancsolni kifelé* Mert egyet nem adhatunk és ez nemzeti b öcsül e tünk ,neroz eti ön''rz otünk./Ugy van, nagy taps/ 5z"t az országot • i? egcsonkitn sitt ák , a magyarokat idegen uralom alá vihették, de becsületünket és nemzeti önérzetünket n en bobjuk oda senkinek és olyan külpolitikát kell folytatnunk,amely ennek a nemzeti becsületnek és önérzetnek megőrzi fényét a külföldön minden nemzet előtt,/Éljenzés/ ^ • Külpolitikai végcéljaink tekintetében nem lőhet ragyar omber és magyar ember között különbség,hiszen az,hogy nemzetünk egyenjogusitását,függetlenségét viasaaszerezzük,az hogy senki 'belügyeinkbe bele ne avatko zh ásson , az hogy iriná'en kontroll alól felszabadittassvnk,az hogy idegen uralom alá került három és félmillió fajroagyarnak, testvéreink önrendelkezési joga valóban elismertessék,hogy végeredményben a békeszerződések revíziójához juthassunk el,/Taps és éljenzés./a népszövetségi okr'ny 19.szakaszátan számunkra biztosított jogok alapj án«, " ., , ——ezek a végcélok, —— £zok tekintetében magyar és magyar között külömbség nincsen./Ugy van,ugy vari./ Közvetlen célunk csak az lehet,hogy ezt a nemzetet talpra állítva,erkölcsödben és anyagiakban újból számottevő tényezővé tegyük 3urópa azon non tj án, amelyen él,inert hiszen nekünk csak egy érdekűn!" van,de ez azono- az összes bákétszerető nemzetek érdekeivei,hogy Európa ezen pontján semmi a magyar hozzájárulása nélkül no történho^sék,feiünk felett rólunk na intézkedhessenek, eszközeink békások kell,rogy 1ogyenek.Támaszkodni akarunk azokra, a hatalmakra, amoly nagyhatalmak tánylog Kö zépeu répában és az egész vilá.gon a komoly béko helyreállítása érdekében dolgoznak és nom riadunk vissza attól a közel ed őst61 sem szomszédainktól,amelyre gazdasági szempontból nekünk és nekik is szüksápük van,a"' /Fc]yt.köv./
