Napi Hírek, 1926. november

1926-11-24 [0142]

/Salgótarjáni tadósitás harmadik folytatása/ Kész vagyok arra, hogy a parlamentben nektek képviseletet juttassak s ennek egyetlen feltétele az, hogy a külpolitikában és belpolitikában egyaránt közreműködtök abban, hogy a nemzetnek előnyeit nézzük es azon dolgozzunk. Sajnálatos okből a jószándékokből kevés valósult meg. En betartottam a szavamat. Ujbői lehetővé tettem a szakszervezetek munkáját, azt, hogy fiókokat, helyi csoportokat alaffitsanak, hogy működésüket ^szabadon kifejthessék, lehecővé tettem, hogy gyűléseket tartsanak^ lehetővé tettem a bányászóknak a szabad költözködési iogot, amely eddig hiányzott, arra törekedtem, hogy a bányászok is megkapják azt a jogot, amit senkitől meg nem tagadunk, főkről- fokra teljesítettem azt, amit meggyőződés em .a munkásosztály vezetői érdekében is meg kellett tennem. sz^^Jrj És mit láttam a másik oldalon? Azt, hogy vádakkal, szemre- ^ ' hányásokkal, rágalmakkal illettek, mintha én a munkásosztály ellen küzdenek. Hát nincs szándékomban a munkásosztály ellen állástfoglalni, sőt az* a tervem, hogy ezt a munkásosztályt fel kell szabaditani a pártpolitikai terror alól. Az a tervem, hogy anélkül, hogy a szakszervezeteknek jőléti intézményeit érintenéd, megvédjem a munkásságot a szakszervezetben is, hegy ne legyen kénytelen árnba bocsátani politikai szabadságát, vélemenynyilváni- ; tanának szabadságát azzal a terrorral szemben, amelyet felette gyakorolnak; '. ..'„ ! . ondóm, mt'gak ennek az előfeltétele L. Előfeltétele az, hnpj' átorábbhaladjunk a szociálpolitikai törvényhozás utján. Mh'gyarorsz^eg^n is nem a szakszervezet, nem a s zoc iái demokrata part, hanem a kormány és az állam hivatott a szociális biztositási rendszer fokozatos kiépité£t£ve. Ezt a kiépitést az aggkori biatositas bevezetésével akarjuk megkezdeni,' ez az az ut, amelyen meggyőződésom szerint a polgárt polgárral, munkást a munkaadóval's a nemzet összes rétegeit egybeforrasztva egy cél irányába le.', het terelni. De nemcsak erre van szükség, hanem arra is, hogy a békéltető és döntőbíróság intézményét is meghonosítsuk, mert ez az a módszer, amely lehetőleg a nagy bérharcok kikapcsolásával a munkást és munkaadót egy asztalnál hozza össze, egy nagyobb tekintélynek, az államhatalomnak jelenlétében és békésen igyekszik elintézni a bér körül felmerült kérdésekét és ellentéteket, amely eket a gazdasági élet normália menete hoz magávali.' Még csak egyet akarok mondani:Nemcsak a munkás és po:<_ár, a munkás és munkaadó és az' összes társadalmi osztályok közi ti béke a fontos, hanem a felekezeti béke is. Az ország előrehaladása szempontjától múlhatatlanul szükséges, hogy a felekezeti békét a keresztény feleketetek ó.s-a keresztény és zsidó felekezetek között is kiépitsiaívErről a kérdésről már nyilatkoztam. • Sok hozzátenni valóm nincs. Csak annyi, hogy ezeket a kérdéseket s amennyiben a keresztények és zsidók között vannak ellentetek, /nem az országgyűlésen kivülálló tényezők hivatottak elintézni, hinem kizárólag a kormány és a nemzetgyűlés együtt, azok a tényezők, amelyek a törvényhozásra hivatottak. Én arra kérem önöket, hogy őrizzék, meg azt az egyetértést, amelyről itt .tanúbizonyságot tesznek. A nemzetnek legnagyobb ajándék az, ha polgárainak összetartása és szeretete egymás iránt lehetővé teszi, hogy egy tisztességes és becsületes intencióktól eltelt kormány a nemzet egyetemével együtt vihesse előbbre a napirenden lévő nagy kérdések megoldásét, amelyeknek megéldása szükséges márcl-holnapra, ha ennek a nemzetnek boldogulását akarjuk. ' $ a numerus clausus miatt Bethlen István gráf miniszterelnök beszédét gyakran ^szakította, felbe a^helyeslés és éljenzés, szavai végeztével pedig a hallgatóság ,amely nagyobbára munkásokból állott, hosszasan és melegen ünnepelte. /Folytatása következik/ EVÉLTÁB