Napi Hírek, 1926. november
1926-11-23 [0142]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kereskedelmi repülés szabályozása érdekében a jövő héten tárgyalások indulnak meg Parisban a magyar kormány és a nagykövetek tanácsa között, A tárgyalásoknak az a eéij^Lhogy Magyarországnak és a magyar aviatikának a nemzetközi lé«?i férfiúmba való bekapcsolódását biztositsa. A tárgyalásokon a magyar királyi külügymiu1sztórium ruszérol dr, Barcza György követségi tanácsos, a l<.ülügyminisztérium politikai osztályának vezetője es a magyar királyi kereskedelégügyi minisztérium részéről Vassel Károly, a magyar királyi légiforgalmi hivatal főnöke vesznek részt. § Belgrád, november 23. /Magyar Távirati Iroda./ Szabadkáról jelentik: A magyar part intézőbizottsága ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a part részt vesz a januárban tartandó kerületi választásokon. \ § /_/ Prága, november 23. / Magyar Távirati Iroda./ A költségvetés vitájának mai képviselőházi folytatásában Szullő Géza , a magyar keresztényszocialista párt elnöke többek.között a következőket^ondta: - «• költségvetés egész világosan demonstrálja, hogy a Felvidék a cseh köztársaság mostoha gyermeke, de minden kétséget kizáróan bizonyítja azt is hogy rég ennél a mostoha gyerkeknél is rosszabbul bánnak a felvidéken á magyarokkal. A cseh köztársaságot arra a feltevésre alapítottuk, hogy egységes nemzeti állam, amelyben az uralkodó faj a csehjr : -i Mihtahogy a tfstX monarchiában vagy német, vagy magyar, vagy cseh \ vagy olasz, vagy román volt de osztrák nem, ugy ebben az államban is vannak csehe,:, totók,magyarok ÍS németek, de csehszlovákok nincsenek. • Az a töreKves tehát, amit • a költségvetés kulturális, közigazgatási, hadügyi es általában valamennyi tételénei látunk, hogy egységesnek minősítik a esehszlovakot, . •> v.rn^ra teteienei j.a*i , ioSilcö-i sziüLogizmusbeli hiba és igy az egész szillogizmus mindi*'összedűl. Ebben az országban soha el nem muló megkülönböztetés ? ad ageográfiai helyzet, amely e b ész világosan ket részre szakítja Hl az óllalott történelmi országokra és a felvidékre. Ha Csehország költségvetését Nézzük, rengeteg számadatot és rengeteg kiadást latunjc. Olyan óriásíbőkezlséggel engedik meg a diplomáciai, katonáiés egyéb kiadásokat, olyan horribilis számokkal dolgoznak, hogy az nem csupán egy 14 miinos államnak, hanem egy 30 milliósnál-, is sok lenne* • | • üuionosen Ket irányban iátok óriási kiadásokat: <Az egyik a külügy^ másik a hadügy. Ea a cseh állam azért alakult, hogy a demokratikus szaba4sjágök palládiuma legyen, szabaddá tegye a népeket és a békét szolgálja, akkor minek ez a rettenetes kiadás, r amely .oly militarizmust teremt meg «| ebben az országban, hogy az sehogy sem all összefüggésben a békés tendenciákkal, ami állandóan az ajkakon lebeg. A cseh állam a sáint-germaini szerződés értelmében szuverenitását a nemzetiseggkkel szemben bizonyos szempontból megkötötte és ezért ebben az államban a nemzetiségeknek bizonyos joguk van az°állammal szemben, amely-önállóságukat és egyenlőségüket garantálja. De épen ez az, ami kellemetlen azoknak, akik a csen ái,.a^ e^ysebessé ét hirdetik. Ezért van azután irtó ha'djárat ebben a költségvetésben is a magyar faj ellen. A harc velünk szemben három irányban folyik: politikai, gazdasági és kulturális irányban. A kulturális harc velünk szemben ebben/nyilvánul: elvenni iskoláinkat £ . , / . művelődésünk lehetőségeit. A gazdasági haro célja, hogy bermJ^et* V ésp anyagilag legyöngitsenek a birtokelvetelek által, megtör'.* ellenállá erőnket és szolgalelküvé süllyesszenek. Politikai szemponttél az a tendencia érvényesül, hogy az állam vezetéséitől bennünket mindenünnen kizárjanak , f 7 $4k, Pakrer felvidéki cseh szociáldemokrata beszédében többek között rátért az Eisler-cgyre is és felháborodással állapitotta meg, hogy az igazság ügyminiszte'rium a per aktáit ^bekérette a bíróságtól. Ez voltaképen hallatlan dolog egy polgári pernél és meg kell adni, hogy ilyesmi a magyar időkben nem fordulhatott volna elo, 4 magyar biréi kar függetlensége ner. hiába volt hiros fogalom a háború előtt es a cseh igazságügynek nem válnék szégy^nér^,ha. e tekintetben tanu3-ni akarna a magyaroktSk ORS ZÁGOSLEVÉLTÁR