Napi Hírek, 1926. november

1926-11-22 [0142]

/A nyíregyházai választógyülesről szóld' tudósítás I. folytatása/ - Ket botra támaszkodva jöttem Nyíregyházára, - mondotta a volt belügyminiszter. Kát botra, amelyet a gyengeség es a betegség adott kezem­be. Az orvosok biztatása alapján azt remélem, hogy ezt a két botot el fogom tudni dobni akkcmára, amikor innen elmegyek. Mégis két bottal akarok el­menni innen: támaszkodni akarok választóim személyére és támaszkodni akarok arra az akaratra, hogy a jövendőben is becsületesen és hiven szolgálhassam ezt a várost, /ílonk tetszés/ - A mai alkalommal elsősorban talán avval a kérdéssel - amely nemcsak engem urint, hanem a választópolgárságot is — kell foglalkoznom, hogy miért mentem el a miniszteri székből. Amikor a miniszteri széket el­hagytam, számolnom kellett avval a jogos közérdekkel, vajjon^megtarthat es betölthet—e valaki egy miniszteri tárcát, ha nincs birtokában a maga teljes munkaképessegének. A miniszteri állás nem hivatal, amelyből szabad­ságra lőhetne menni; hanem ^ogbizatás. amelyet csak addig szabad vállalni, ameddig e megbízatásnak teljes mértékben eleget tudunk tenni. Nem tarto­zom azok közé, akik pótolhatatlannak vélik magukat. Olyan ember lett csaku­gyan az utódom, aki méltó e tárca feladataira és aki nagy célok elérésére hivatott. A választókerület vészit vele, hogy többe nem miniszter képviseli, de nyer vele, hogy clyan emberre bizza mandátumát, aki a jövőben ^több idő­vel, több szabadsággal állhat rondelkozosére-a kerület polgárságának* Rakovszky Iván bejelentette ezután,- hogy a jsvo vasárnapon tar­tandó gyűlésen szándékozik részletesen foglalkozni az országos politika kérdéseivel. A mai alkalommal megelégszik néhány általános igazság kifej­s o ve 1 • -Az országban évtizedek óta két külön közvélemény uralkodik. Az egyik, amely az egosz országban elterjedt, minden lélekben élő közvéle­ménynek szokta magát feltüntetni, Budapesten születik. Bizonyos" politikai csoportok, a napi sajtónak egy szintén elég szük csoportja összeállónak és* azt állítják, hogy ők a közvélemény. Künn az ország azonban ettől a ráerőltetett véleménytől függetlenül alkotja meg a maga véleményét-; nem hagyja megtévesztetni magát mesterséges jelszavakkal, hanem halad azon^az uton, amelyet a maga érzése szerint egyedül célravezetőnek gondol. Ebből az igazságból kiindulva végig akarok menni közéletünk különböző területein, hogy lássuk mennyiben van igaza ennek a pesti álközvéleménynek és mit fe­lel erre a magyar nemzet. Kezdem a legtr bbot vitatott kérdéssel, ^az úgyne­vezett közszabadságok kérdésével. A magyar ember szabadságszerető, szabad­ságot követel minden társadalmi osztály részére. De a szabadságot nem ugy értelmezi, hogy annak ne lennének korlátai. Mi, magyarok, igenis azt ki­vánjuk a kormányzattól, hogy fejlessze es adj£ vissza ezeket a szabadságo­kat, de csak addig és csak olyan mértékben és csak akkor,^amikor a nemze­tet, az országot nem vesz edelmeztetik. Mi, igenis, kívánunk saj tőr-sza­badságot, de nem tűrjük el, hogy a sajtcVszabadság a nemzeti nagy ideálok es nagy érdekek veszélyeztetésére szolgáljon, nem tüflük, hogy azzal visz­sza lehessen élni. és a magyar nemzet erdeke ellenében - ha akaratlanul is ­külföldi'nemzetek érdekeit lehessen előmozdítani. Mi, igenis, kivánjuk a gyülekezési szabadságot, de csak addig és 'oly mértékben, amig a konszoli­dáoiót nem veszedelmezteti. Az egyesülési jog arra való, hogy nagy nemzeti és társadalmi célokat szolgáljunk vele, de a közhatalomnak el kell^vágnia e jog határait ott, ahol az erőszakoskodásra vezethet. lehetetlen álla­pot, hogy bizonyos egyesületek a 'munkaközvetítés monopolizálasával, ^mun­kanélküli segélyek osztogatásával, a munkaadók erőszakos befolyásolásával beleszóljanak abba, hogy a munkás polgártárs a maga egyéni meggyőződését a politika milyen mezején es milyen 'irányánan akarja érvényesíteni. Rakovszky Iván rámutatott ezután azokra a hatalmas eredmények­re, amelyeket a kormány a szanálás toron elért. Szenvedtünk, áldoztunk ágyán,- mondotta - de ezt az áldozatot az ország érdekében, az ország gaz­dasági eletének fellendítésére és az államháztartás egyensúlyénak megmen­te-sere hoztuk. ORS2ÁG osLEVÉLTE

Next

/
Thumbnails
Contents