Napi Hírek, 1926. november

1926-11-02 [0142]

§ I á r i s, iíivwttker 2* A Le Temps budapesti tudé-sitója beszélgetést folytatott Walko Lajos külügyminiszterrel, aki nyilatkozatában a következőket mondotta: - Idáig két tárca ügyeit intéztem,amennyiben kereskedelemügyi miniszterségemen kivül másfél évig a külügyminisztérium vezetővel is meg voltam bizva. Kettős tisztemmel járő feladatom igen kellemes volt, mert hiszen a két tárca szoros érintkezésben állt egymással. Ez az érintkezés különösen a gazdasági tárgyalások terén nyilvánult meg,amely egyformán érdekli minden minisztériumot. - Külpolitikánk első feladata az volt, hogy rendezzük viszonyunkat - mindenekelőtt gazdasági viszonyunkat - a különböző államokkal. Az utóbbi évek folyamán tényleg sikerült e feladatnak igen nagy részét megoldanunk. - Időrendben és sorrendben agyarország a legutóbbi hárem évben a következő államokkal kötött kereskedelmi szerződést: Észtország, Lettország, Olaszország, Spanyolország, Görögország. Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Finnország, Franciaország, az Északamerikai Egyesült Államok, NagybritAnnia és Jugoszlávia. E szerződések közül az Olaszországgal,Spanyol országgal, Görögországgal, Lengyelországgal, Franciaországgal és Ausztriával kötött szerződések tarifális szerződések, közülök egyik-másik igen széleskörű tarifális engedményeket tartalmaz. Ezek a szerződések igen hatályosan mozditották elő, hogy Magyarország kereskedelme a harmadik államokkal vaiő viszonylatban is kifejlődjék. Egyébként ideiglenesen rendez ték kereskedelmi viszonyunkat jegyzékváltás utján - még pedig a legtöbb kedvezmény biztositása mellett - Romániával, Bulgáriával, Belgiummal, Törökországgal és legutóbb Csehországgal. Kereskedelmi viszonyunkat ruar megelőzően rendeztük Németországgal, Svájccal, Svédotszággal és Dániával; az utóbbi három államnál ez a rendezés olyképen történt, hogy meghosszabbítottuk az egykori osztrák-magyar monarchiával kötött kereskedelmi szerződések érvényét. Eurőpa államai közül csupán Oroszország,, Litvánia, Albánia és Portugália azok az államok, amelyekkel kereskedelmi viszonyunkat még nem rendeztük. Ami az utóbbit illeti, már megindultak a tárgyalások abból a célbői, hogy kereskedelmi egyezményt kössünk. ~A gazdasági egyezmények sorában megemlitést érdemelnek még azok az előzetes egyezmények, amelyeket Ausztriával és Jugoszláviával kötöttünk,^továbbá azok a vasutügyi egyezmények, amelyeket e két állammal, ügyszinten Csehországgal létesítettünk, végül azok a megállapodások, amelyekben kezvet len árutarifákat állapítottunk meg Ausztriával, Csehországgal, Jugoszláviával, nemkülönben Németországgal és Olaszországgal. -, A gazdasági kérdéseken kivül a békeszerződésből származó pénzügyi és jogi kérdések szintén megoldást kivannak.Ezt a munkát is már megkezdtük és részben be is fejeztük egyes államokkal szemben. Legutóbb Belgiummal kötöttünk egyezményt - hasonlót a Franciaországgal és Nagybritanniával megelőzően létesített egyezményekhez- , amelyben szabályoztuk a clearing-eljárás alá vetett háboruelotti adossa-gokat, valamint a Belgiumban elhelyezett magyar államdósság hátralékait. /Folytatása következik/