Napi Hírek, 1926. november
1926-11-12 [0142]
§ B e 1 ó r á d , november 12. /Magyar Távirati Iroda./ A szkupstina mai ülésén tárgyaltak azt a, rezoluciét, amelyet a független demokraták az olaszországi szláv kisebbségek helyzetevei kapcsolatban terjesztettek elő. A gyűlés lefolyása igen komojtj, mondhatni ünnepélyes volt. A padsorok zsúfolásig megteltek. A kormány tagjai csaknem telj-es számmal jelentek meg és számos diplomata hallgatta végig az elhangzott beszédeket. ,v. - Siít-vg: Bozsovics /független demokrata/ : • . • •• hoszszabb beszédben s okolta meg pártjának indítványát. A rezolució javasolja a szkupstinának , fejezze ki szimpátiáját az elnyomott jugoszláv kisebbségek iránt, továbbá szolitsa fel a külügyminisztert, tegyen jelentést az ország*Jnilpolitikájárél, különösen Olaszországgal szemben és hozza az olasz kormány tudomására, hogy a szláv kisebbségekkel SEE szemben tanusitott viselkedése a szkupstina nézete szerint, nem felel » meg a „>•../.' jugoszláv-o-lasz barátsági szerződés szellemének. Bozsovics beszéde elején kijelentette, hogy az iníitvány^fájdalmas felkiáltás, melynek el kellett, hangzania az Olaszországi szláv kisebbségük elnyomatásának lattára. A civilizált világ -mondotta - megdöbbenéssel áll ama fejvesztett pszi/hózis előtt, amely a,fascista rendszerben és általában a fascisták köreiben megnyilatkozik. Allitja, hogy jugoszláv részről a legloyálisabban tart jak magukat az olaszok; al kötött barátsági szerződéshez; ám ez a barátság egyoidalu, amelyet Olaszország nem viszonoz. Szerinte az olasz politika csak ^rra irányul, hogy a szerb-^ horvát- szlovén királyság pozicióját mindon lofeetséges módon gyengitse, Olaszország ezért táinogatta a bolgár menekültek kölcsönét, melynek nem a menekültek elhelyezése a célja, hanem a macedón komité felsegitése. Szerinte ^rptqgerosz tábornok kedves vendég Rómában,- Olaszország albániai politikája is a jugoszláv érdekek ellen irányul. Szónok szerint^ mar ezek a tények is szükségessé teszik, hogy Nincsics külügyminiszter tájékoztassa a szkupstinát. A legfájdalmasabb azonban az -olaszországi norvatok es szlovének üldözése és elnyomása. Beszédet, amelyet többször szanitott meg vinaros tüatetcs, azzal fejezte be, Hogy Mussolininak és a fasisztáknak végül tudomesuk kell ven-^-.i niefeuhogy a jugoszláv nép ner^yalami exotikus. náció, amellyel mindent lehet csinálni. * ; * L'tánha HÓkn^ec / szlovén néppárti / * •. , besz.elt. Szerinte az olaszországi szláv• kisebbségeket halálra akarják itelni. Ha a jugoszláv nép nyugodtan tűrne faj testvérei*elnyomását, nem érdemelne meg a nemzet nevet « e "7<£v , ... /' • RafajlovicS a demokrata egység neveben beszelt, A népek a történelem folyamán "többször kerültek szolgaságba- mondotta-, azt emelt fővel tűrték, de elnyomóili) .* . .- • : véres bosszút tudtak állni. / Viharos helyeslés./ Testvéri üdvözletet küld az olaszországi szlávcknak ea azt a kívánságát fejezi ki, hogy az elnyomott kisobbség^végletekig tartson ki a harcban. Ez utóbbi szavaknál az ellenzéki képviselők és a Radics-pártiak egyrésze helyéről felemelkedve tapsol a szónoknak. MóSor, a jugoszláviai német/ség képviselője, szimpátiáját f jezi ki az olaszországi szláv kisebbségek irányában és hangoziatja, hogy a kisebbségekkel szemben elnyomás ; sohasem érhet :i l célt. Azt akarja, nogy a szkupstina -.- állásfoglalása az egész x világ figy-lmét hivja fel-a kisebbségi kérdés életbevágó fontosságára. ' ' ^ Ezután Nincsics külügyminiszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a rezolució sürgős tárgyalását ellenzi, mert az nem lenne előnyös Jugoszláviának Olaszországgal szembeni viszonya szempontjából-r Szubotics alelnök a házszabályokra hivatkozva nsm engedi .. ' e-, feltenni a kérdést a sürgősségi inditvány felett való szavazásra. Wilder/független demokrata/ • . . felszólalása után a szkupstina többsége az alelnök felfogását tette magáévá és igy a sürgősségi inditvány nenjkerült szavazás alá. *.TÍR o-^aostev 611 **
