Napi Hírek, 1926. október
1926-10-29 [0140]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti; A mai üap0ii f OI1 tos e 0 yházpolitikai tanácskozások folytak a vallás- cs közoktatásügyi -miniazteriumban, akol gróf,KI bclsberg Kunó ^.elnöklete alatt és Bud János pénzügyminiszter részvételével megjelentek Csernoch János bíboros hercegprímás, Glattfclder Gyula csanadi püspök, Petri Pál vallás és közoktatásügyi államtitkár. Géyoy-V/olf f (N/ándor államtitkár, dr. Breyer István helyettes államtitkár, Mészáros Károly és dr. Tóth István miniszteri-tanácsosok és Lepold Antal esztergomi prelátus kanonok, továbbá Darányi Ignác a dunamelléki református egyházkerület főgöngnoka, belső titkos tanácsos. Baltazár Dezső a tiszántúli református egyházkerület püspöke, knn- venti elnök, Raffay Sándor a bányai ftg.h.ev. kerület püspöke, báró Radvónszky Albert egyetemes felügyelő, báró Kaas Albert, dr. Benedek Zsolt kon venti előadó és Euthy Dezső főtitkár evangélikus lelkész. Az^értekezleten,beható megbeszélés anyagát alkották ugy az egyházak részéről a folyó évi költségvetéssel szemben támasztott pénzügyi igények, mint pedig a keresztény egyházak között az utóbbi időben felmerült sajnálatos félreértések. A konferenciákon örvendetes megállapítást nyert, hogy alapos remény van arra, hogy az egyes egyházak költségv-tésében mutatkozó legégetőbb hiányok pótoltatni fognak, a kultuszminiszter által tolmácsolt kö^-csönös felvilágosítások pedig előmozdították mindkét részről oly hangulat kifejlődését, amely alkalmas arra, hogy felekezeti terén a további komplikációknak elejét vegye. sás- w^oí+SA?*-? ' ok í ób f r 29 • /R^ter/ A cukornád-termelők bizottság,, javaslatot tett az elnöknek arra, hogy a jövőben korl'tozz-k n ™ . kornad aratást negy és fél millió tonnára7 £M-tíá«itB^^5S? ho^v" a cukortultormelós elhárítása céljából hívjanak b^^J^33Sj 0 SSS|t Azt hiszik egyébkent, hogy a legutóbbi orkán miatt a rryerséukor íemoíés mintegy kétszázezer tonnával csökkent. /MTI/ ^ SCU or Urmacs §Belgrád , október 28. /L agyar Távirati Iroda/ A politika Jjj vezető helyen foglalkozik a magyar-jugoszláv gazdasági közeledés kérdésével. A cikk konstatálja, hogy magyar részről Jugoszláviához való politikai es gazdasági közeledésre irányuló tendencia nyilatkozik meg.Röviden összefoglalja a magyar közgazdasági vezető egyéniségek-idevonatkozó kijelentéseit" és ezekből azt állapitja meg, hogy amagyar gazdasági körök egyrészt a két állam közötti kölcsönös forgalom és árucsere könnyebbé tételét kivánják, másrészről Magyarországnak a jugoszláv királyság és a nyugati államok közötti gazdasági közvetitő szerepét szánják. A cikk az elsőre vonatkozólag kijelenti, hogy a gazdasági közeledés a szomszéd államoknak kétségtelenül közös érdeke. Ennek felismerése vezetett az 6v tavaszán eredménnyel befejezett gazdasági tárgyalásokra,amelyek*! még tovább folytatnak. A kereskedelmi szerződős általános és tarifális részé nek kidolgozása a két állam egymás közti kereskedelmi viszonyát szabály ozza ós megkennyiti a hazai termelés javainak kölcsönös kicserélését. Ami azonban iv-agyar-ország közvetitő szerepét illet:, az ellenkezik a jugoszláv gazdasági érdekekkel. "A jugoszláv tőke érdeke, hogy a nyugati tőkéhez minei olcsóbba, tehát közvetitő nélkül jusson, valamint az is, hogy kiviteli termekeit közvetlenül, tehát olcsóbb áron tudja elhelyezni a nyugati piacokon. A szükségtelen közvetítés alól való emancipáció minden helyesen vehetett gazdasági politikának nyilt törekvése". A cikk szerint Budapest tervszerűen emancipálta magát Bécs közvetítése alél és most Jugoszlávián a sor,hogy hasonló irányban dolgozzék. I -" Most - fejezi be a cikk - mi vagyunk a,Ny ugat felé vezető közvetlen és olcsó kapcsolatok kiépítésének munkájában és már ez okból is ellene vagyunk minden és igy a magyar' közvetitő szerepnek is. ezt lojálisán és nyiltan kixaondhuk a jó szomszédi viszony érdekéhen."
