Napi Hírek, 1926. szeptember

1926-09-27 [0138]

/ Poincaré bar le duci beszédének foiyt&fcása / • Szükségtelen, kijelentenünk, hogy Franciaország a háború után, amelyre nem adott okot és amelyet drágán fizetett aeg, neu fog- 0 ja megengedni, hogy Franciaország méltóságát és szuverenitását megsértsék, i Poincaré•evvel kapcsolatban rátért Franciaország külső adósságainak ügyőíe.Franciaország - mondotta - sohasem vonakodott attól, hogy ezeket megfizesse. Pli több, máris jelentós összegeket fizetett és fizetései még jóval nagyobbak lettek volna,ha Franciaország nem utasította volna vissza azt, hogy maga vegye át a jóvátétel terheit, miután Németország hossza időn keresztül nem felelt meg kötelezettségeinek.Ami a^ jövőt illeti F

r

ancaior3zágnak tobábbra is eltökélt szándóka, hogy tehetőségéhez képest és az átutalási lehetőségek határai között lojálisán teljesiti kötelezettségeit.Franciaországnak nem áll érdekében, hogy fennmaradni engedje a bizonytalanságot, amely. Franciaország hitelére ' nehezedik ós amelyet az üzérkedés időnként ürügyül használ fel. Nem szabad lanyhulnunk a munkában, a termelésben 03 a kivitelben. Ez a három, fő feltótele annak, hogy Franciaország közgazdasági ős pénzügyi ujjászüle- M tóst érjen meg. Ebbe be kell vonni a gyarmatokat is, valamint a gyarmatok népek. Minden bizonnyal nincs egyetlen nemzet se - folytatta Poincaré\ amely kevésbé kereste, vagy óhajtotta volna a háborút, mint. Franciaország. A francia köztársaság minden embertől telhetőt megtett, hogy megakadályoz' za a háborút-- Egyetlen nemzet sem szenvedett fájdalmasabb megpróbáltatásokat, mint Franciaország. Egyetlen nemzet sem törekedett olyan odaadással a békeszerződések aláirása után ' . t;*>i -V arra, hogy e szerződéseket betartsa es a szerződések rendelkezéseinek tiszteletben tartására

a

őberen ügyeljen. Franciaország csupán azt követeli, hogy véglegesen helyreállított hitele biztonságban legyen ós hogy a megígért jóvátételeket rendszeresen megfizessék. Franciaország^sohasem utasította vissza azt, hógy Németországgal olyan•kérdésekről tárgyaljon, amelyek mindkét államot érdekelhetik. Korábbi ellenfeleivel szemben Franciaország sohasem igyekezett a horagtartás vagy a gyűlölet politikáját követi. Mindig kész a közeledést szolgáló lépések megkísérlésére,feltéve, hogy ezek összhangzásba hozhatók a korábban • ;kötött szerződősekkel, valamint Franciaország szövetségeivel, továbbá, hogy ezek nem vezetnek arra, hogy a német császári kormány háborús felelősségét kétsegbevonják, végül, hogy döntő bizonyítékot szolgáltatnak Németország anyagi és szellemi leszereléséről. Tartozik evvel hírnevének, előkelő ós nagylelkű gondolkodásmódjának, de senki sem csodálkozhatik azon, ha a holnap bizonytalanságával szemben Franciaország nem hajlandó arra,hogyszerződésszerű jogait feláldozza, vagy hogy éber résenállásából engedjen. § (s ó, szeptember 27. Bartel miniszterelnök a pilsudszky marsallal folytatott megbeszélés után ma visszatért Bruskienikiből Varsóba, A kormány tagjai minisztertanácsra ültek) \ • A minisztertanács után Bartel azt a javaslatot terjesztette a"~icöztársaság elnöke elé, hogy nevezze ki a kormányt ugyanolyan személyi összeállításban, mint a minő az előző kormány volt. A köztársaság elnöke elfogadta az előterjesztést es aláirta az erre|vonatkozó rendeletet./MTI/ — t mm