Napi Hírek, 1926. szeptember
1926-09-17 [0138]
• § A n g o r a, szeptember 16, DesmcnV es Hasszán hajóskapitányo fellebbeztek a.büntetőtörvényszék ítélete ellen. Desmon^. kapitány a fellebbviteli bíróság döntéséig szabadlábon narad./ilTl/ . G- e n f,szeptember 17, /Wolff,,/ A német birodalmi sajtófőnök tegnap este a német delegáció székhelyén társasösszejövetelt rendezett, amelyen dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter.a delegáció tagjai és a német sajtó képviselői előtt a következőket mondotta: , . .._ rrf-^r-^V; , . . :--vr ; iv r . : :• ' » -""y.; •'. '. • ;'•> * . •.. • M 1 *• . .. . r .vgL.i. - Nagy elégtétellel tölt el az a.körülmény, hogy Németország visszaszerezte a^nemzetek között elfoglalt régi helyét. Ma ugy érzem, hogy / Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvétele a versaillesi szellemmel való szakítást jelenti. Németország ném lépett be feltétel nélkül a Nemzetek Szövetségébe. Locarnolian kije lent ettük, hogy a Nemzetek Szövetségébe való belépésünk sohasem fogja az erkölcsi igazságtalanságoknak német részről való elismerését jelenteni, ki tiltakoztunk az ellen, hogy képtelenek vagyunk a többi viia 0 nen.zet .g . . gyarmatosító munkájában részt venni. Mi,^mint önmagától értetődő dologhoz, ragaszkodtunk ahoz, hogy amig a tanácsban n j^yua almák és^más hat 1mak között különbség áll fenn, Németország nem léphet be x tanácsba másként, mint ezeknek a nagyhatalmaknak a sorába . Végezetül . két nagy nemzetnek a kilépése sem^gátolta meg a Nemzetek Szövetségét annak elismerésében, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépése, f elér.T.f ..-SÍM mé^ ezekkel az áldozat okkal is, Még^ cs k azt az egyet>akarom itt megállapítani: az erkölcsi vádaskodások visszavonása .nem mehet végbe melyebb hatást keltő módon, mint ahogy Németország felvétele pénteken, a világ nemzeteinek üdvözlése közepette végbement. Ezek az erkölcsi sikerek bizonnyal a további fejlődés zálogai. Vájjon intézhetett volna^Bismarck ' 'asv V.-R*.,* : • • • r..,- vetette fel a „kérdést Stresemann - 1877-ben engeszteiékenyebb szellemű beszédeta francia nemzethez, mint amilyet Briand intézett a német nemzethez? Dr.' Stresemann ezután egy neki '.ulajdonitott és széleskörökben terjesztett kijelentés£' helyesbített / a következőképen: - Sohasem mondottam, hogy nincs-nek^győzök és legyőzöttek, azt azonban-'mondottam, hogy vannak szerencsétlen legyőzöttek,^ de nincsenek szerencsés győzők. És ez valóban 1 a mai idok jellemzője.. Végre be lát-r ják, hogy rossz utat követtek. Nenem szilárd meggyőződésem, hogy Briand szive mélyéből mondotta el beszédét 4 hogy ezeket az érzelmeket valóban és eszintén táplálja. A döntcjkorülmény azonban nem az, hogy Briand ezt /a beszédét elmondotta, hanem az", hogy a beszédet 'elmondhatta anélkül, hogy a francia nép t •> jt djtijQ<^-u^^-t^ A ^ r ttxjxs, . . Dr, Stresemann' vé. .• •.. . hangsúlyozta, hogy a német törekvések vegsÖ célja a Németország és á veit ellenségei között függőkérdések végleges tisztázása s klj j lentette, hogy ez a kérdés az idők teljesen . megváltozott szelleme következtében idővel megérik a teljes megoldás:: L 0 n d 0 n,szeptember 17, /Wolff./ A Ti ^3 jelenti Pel ingből: Ha az elkobzott brit hajók • .. • . ' . •• ;> visszaadása/ :> «.; Vu- 0 . Csangban folytatott tárgyalások erettmény te le n'ek maradnának, ugy Vm- • JLM ba flotta expedíciót küldenek ki, ahol a hajók flottatün + test rendeznek. /MTI./ -} Uo.vi^#K Q .r$AJ0/Y)jQ -