Napi Hírek, 1926. szeptember
1926-09-13 [0138]
/Körmendy-Ékes Lajos beiktatásáról szóló tudósitás II.folytatása/ Vass József heljfSttes miniszter elnök válaszolt ezután az elhangzott felköszöntesekre. - Két beszéd hangzott el mostanában előttem - mondotta az egyik Antal Géza református püspök széjóből, a másik pedig egy Budapesten tartózkodó idegen nemzetbeli nagy államférfi és püspök ajkáról. Mindkét beszéd különböző módon nyilatkozott a magyar nemzetről és annak sorsáról. Az imént elhangzott, felköszöntőben azt mondotta Antal Géza püspök, hogy a nemzet élén haladóknak életutjai problémákkal vannak szegélyezve s hogy a magyar küzdés tulajdonképen végeláthatatlan. A másik beszéd megvádolni látszott a magyar nemzetet azzal, hogy hiányzik belőle az eszményiség, hogy a magyar politikai élet tulajdonképen államtudományi ügyeskedés, pártpolitikai játék és az erők egymással szembe való állítót a. Nem szeretne ellentétet keresni a kétféle kijelentés kö- * zott, hogy az egyik élen menőkről és feladataikról, a másik a politikai életről szól.^ * I • •> •• i L iíw« ^Szembeszáll azzal a megállapítással, hogy a magyar politikai életből hiányoznék az eszményiség. Ha igy volna, akkor azt kellene mondani, hogy rendeljük meg a magyar nemzet koporsójót.De az ellenkezőt látja. Olyan hivő emberek vannak Magyarországon kunyhókban és palotákban, a polgári élet munkahelyein s a hadseregben,akiknek lelkében él a magyar feltámadás gondolata. /Nagy taps;, és helyeslés/Haj nem egységes a magyar társadalom, adjunk neki időt, hogy megérthesse a maga helyzetének, feladatának, kötelességéhek irtózatos fontosságatVFájdalmás volna,ha, igaz volna, hogy egyes politikai pártok csak pártpolitikai célokat követnének s mellékesnek tartanák az ország sorsát, mert hazaárulókra nincs szüksége az országnak* /Taps és helyeslés/ Vannak politikai gondolatok, melyeknek követői azt hiszik, hogy azok megvalósításával használnak az országnak, bár a nemzet hagy többségének véleménye szerint e megvalósítás veszedelmet jelentene reánk. A világnak és nemzetnek fejlődnie kell de a fejlődésen, uj irányokon, kipróbált vagy ki nem próbált tanításokon, kultúrán, demokrácián s különböző tényeken és jelszavakon kivül az én eszményemia népem, országom, nemzetem jövője,melyet nem szeret néfc semmifele-jelszónak politikai martalékává tenniV/ Percekig tartó taps és helyeslés./ • '.„* ° | „ Bethlen Istvánnak^'az élen haladóknak, ki kell tálofeat\i " / Ü Z erővé átalakulhi próbáló politikai gondolatokat, hogy elvethessük belőlük azokat, amelyek nem nekünk valxífc.Ha a francióknak, németeknek, vagy bármely más nemzetnék jók egyes politikai gondolatok kisér- , lete s jelszava,amelyek esetleg tönkretehetnek országokat, ám menjenek tönkre, de: mi nem akarjuk kétséges eredményi teóriák kísérleti nyulává tenni a nemzetet./ N ag y taps és éljenzés./ A nemzeti gondolat legdrágább kincsünk, amelyet & nemzet nagy többsége magában hordoz, a kormányzótoküetnien üstvanon at minden magyar ember, akinek befolyása van az ország eietere.Az előbbi fülköszöntő szónoka, a filozófiai ismeretelméletéből vette beszédének alapelvét. Erre ő más ismeretelméleti alapelvvel válali&í i "égért, amit felfog az ember a nagyvilágból s az életből, 2 & ?x a ma f£ értelmében, a maga módja szerint fogja fel. E tétel alkal maznato a politikára: is. Az a kérdés, milyen a magyar nemzet politikai' erxeiemo^n vett lelki edénye,amelyben felfogja a politikai gondolatokat. AZ o módja ieerint lesz valóság minden politikai gondolat. Epén ezért nem szabad politikai gondolatot felhajitani valamely nemzet lelki edényőedény a maga történelmi adottságánál fogva idegen attól a £olici^ai gonuolattól. Minden politikai gondolatnak kell, hogy a nemzet evolúciós, fejlődésében gyökeredzők.Ha azt kérdezzük,' milyen természetű a magyar nemzet politikai felfogóképessége, arra csak az a válasz lehet, rsVnrsSf 6 ?.^ ~ tort énelemhez ragaszkodó természetű, konzervatív,mert az a r L , í*? 6 ? f QZetl lótnek es reforg. a saját lelkéből kivirágzott r.formszuksegletek szer int./Folytatása következik/
