Napi Hírek, 1926. szeptember
1926-09-13 [0138]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a Julianna református elemi iskola feli A. avató ünnepélyén ma a következő beszédet mondotta: . - Nálunk magyaroknál a népiskola ügynek egy olyan szervezete alakult ki, amely lényegesen eltér az általános európai jogfejlődéstől . és amelyet csak történeti multunk tesz érthetővé. A magyar államhatalom négy évszázadon át idegen befolyás alatt állott. Nemzet és állam minálunk nem mindig ugyanegy cél felé párhuzamosan törő hatalmak, hanem nemzet és államhatalmak gyakran, szemben találták magukat egymással. Ezért a nemzet nem merte iskolaügyét bizalommal ráruházni az államra és annak alsóbhT)?en dü sejtjeire, a községekre, hanem nagyobb megnyugvással látta azt a történelmi egyházak kezeben, amelyeknek nemzethüségében törhetetlenül bizott. Amig Európában, általában, ahol állam ós nemzet között normális viszony állott fenn, kifejlődött a községi iskolák rendszere, addig a magyar iskolák nagyobbik része mint*felekezeti Szervezkedett, hogy minden körülmények között nemzeti maradhasson. v Ezen a történelmileg kialakult rendszeren nem óhajtunk változtatni azután sem, hogy legalább kultúrpolitikai téren most mór teljesen függetlenek lettünk. Nem akarunk változtatni nemcsak azért, mert mint igazi történeti nemzet nagyrabecsüljük tradícióinkat, hanem iskolai •rendszerünkül nem kivánulnk változtatni azért sem, mert történelmi egyházaink hatalmas érőtényezőt jelentenek, melyek segitségérő^l ne^ mondhatunk le az ország újjáépítésének gyönyörű, de nehéz müvében. Ez a rendszer azonban rendkivül kényes szervezet, mely csak akkor tartható fenn, ha tökéletes összhang van állam és az egyházak között, továbbá az egyes egyházak között kölcsönösen. Oly evidens igazság ez,hogy • sziklaszilárd a hitem, hogy ha akadnak is egyes temperamentumosabb emberek, akik időnként riadót fújnak, minden felekezet józan zöme a békesség nagy gondolat£ mellett fog állást foglalni. Kiven a magyar kultúrpolitika nagy tradícióihoz és iskolaügyünk rendszerének megfelelően ez az iskolaügy a magyar állam és^a református egyház munkájának gyümölcseként jött létre. Az alapitás szépségét lénye^ gesen növeli, azonban, hogy kivételesen most önzetlen segítőtársként hozzánk lépett még egy harmadik tényező: a holland nemzeti áldozatkészség. . Németalföld támogatását vérzivataros történetünk folyamán sokszor él-" vezte a magyar, de talán Soha nagyobb hálával ezt nem fogadtuk, mint épen most. Mert az ajándékozásnak is meg^yan a maga művészete. Művésziesen az ad, aki jü szivbol, nemes lendületteTad és oly időpontban, midőn arra a legnagyobb szükség van. is egész történelmonk-folyamán ritkán voltujak olyatí nehéz helyzetben, mint a világháború után. A történelmi Magyarország összeomlani látszott maga alá temetve egy dicsőséges multat; jelenünk sivár volt s nem maradt másunk mint törhetetlen hitünk a jövőben. A jövőbe vetett ezt a nagyszerű hitet, a nemzeti reménységet a magyar gyermek testesítette meg. De ez a üjagyar gyerkek, az elszegényedett társadalom nagy nyomorúsága következtében^rosszul táplált, sápadt volt, tömegesen halt el. Ilikor sokak hite már-mar megingani kezdett, akkor jöttek jószívű, nemes nemzetek, amelyeknek szemét a háború utáni idők gyűlölködése nem vakitotta el, akik meglátták a mi nagy szükségünket. A legnagyobb szükség idején^jó szivvel jöttek segítségünkre s igy valóságos^.müvészetté avatták adakozásukat. / K'u yfdpÉs a végén az a geniális gondolata támadt .. Katalin úrnőnek, a magyar nemzet nemes hollandi barátjának, hogy a holland gyermekakciónak mintegy állandó folytatásaként létesüljön Budapesten egy hollandmagyar iskola. /Folytatása következik./