Napi Hírek, 1926. szeptember

1926-09-01 [0138]

§ Sopron,* jszeptember 1. A fertóendrédi szövetkezet, a Dunántúl legrégibb Hangya fiókja Hangya-otthont épitett, amelyet Vasárnap avattak fel. A felavatás után díszközgyűlés volt, amely Meskd Pált és Balogh Elemért, mint a szóvetkezeti eszme vezerharcosait, vitéz Simon Elemér fóispéob és G-évay-Wolff Lajos alispánt táviratilag üdvöz ölte. /MTI/ §Genfbö'í jelentik a **agyar Távirati Irodának; Az interparlamentáris konferencia gyarmatügyi és kisebbségi bizottságába^ Lukáos György a magyar interpalramentaris^csoport nevében konkrét javaslatot terjesztett elo a kisebbségi eljárás reformja-tárgyában. Lukáos G-yörgy ez alkalommal nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette a mai kisebbségi eljárás hiányosságait,rámutatott e hiányosságok orvoslásának módjára. Hangoztatta, hogy hasztalanul kodifikálták a kisebbségi szerződések a kisebbségek jogait és hasztalanul állapítottam meg nemzetközi fórumokat is, amelyek a kisebbségeköt jogaikban megvédjék, mert a mai kis bbségi eljárás teljesen elzárja az útját annak, hogy a kisebbségek panaszai illetékes nemzetközi fórumaik elé juthassanak, A kisebbségi ügyek mostoha elbánásban[részesitése mindaddig nem/j^ fog megszűnni, amig szabaddá nem teszik azt az utat, f ... amely az illetékes nemzetközi fórumok; tudniillik a népszövetség tanácsa és az állandó nemzetközi bíróság elé vezet* Evégből szükség van «z eljárás olyan reformjára, amely megszünteti a népszövetségi tanács tagjainak ama most élvezett előjogát, hogy csupán a tanács valamelyik tkjának van joga ahhoz ) hogy valamely kisebbségi panaszt vagy kisebbségi vitás ügyet a tanács^ illetve a nemzetközi bíróság elé vigyen döntés végett. A gyakorlatban a tanács tagjai egyáltalában nem élnek ezzel a kivételes jogukkal, aminek eredménye az,,hogy a népszövetség taüacsa öt év alatt mindössze három konkrét kisebbségi ügyet tárgyalt, az állandó nemzetközi bíróságnak pedig csak csupán egy-két alkalommal volt módja véleményt nyilvánítani. A kisebbségek ezer es ezer panasza egyszerűen irattárba került. Ilyen körülmények között érthető, hogy a kisebbségek el vannak keseredve. A reform odairányul, hogy bármely áliam, amely tagja a népszövetségnek, valamint a kisebbségek maguk is - legalább is azok egyházi, kulturális és közgazdasági legfőbb szervezetei - jogosultak legyenek a nemzetközi fórumok ele vinni sérelmeiket, viszont ezek a fórumok kötelesek legyenek a sérelmeket tárgyalás alá venni. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy az eljárás kortradiktorius legyem és hogy annak során az illető kisebbségei is mindig meghallgassák.' Lukacs György • fejtegetései osztatlan méltánylásra találtak, csupán Markovics jugoszláv delegátus helyezkedett arra az álláspontra, hogy a . . javasolt reform nem lehetséges, mert beleütközik a kisebbségi szerződésekbe. Ezzel szemben Lukács György kifejtette, hogy ^ , a kisebbségi szerződések biztositják ugyan a jogot a népszövetségi tanács tagjainak, hogy kisebbségi sérelmi ügyeiket a nemzetközi fórumok kötelezéleg tárgyalják, viszont azonban nem korlátozzák ezeket a nemzetközi fórumokat abban, hogy más kisebbségi panaszokat is tárgyalás alá ne ve*r. v. hessenek. Sot a népszövetség tanácsának, mint a kisebbségek hivatott védőjének, egyenes kötelessége lenne arról gondoskodni, hogy a^ kodifikált,kisebbségi jogok ellen elkövetett minden sérelmet megvizsgáljanak és orvosoljanak. Ennek.hiányában a nemzetközileg kodifikált kisebb- • segi jogok csak papiroson vannak meg. Ez a mai helyzet. Ezt a.eil orvosolni, mert« a kisebbségek türelme sem végtelen./.Folytatása xvovetkezik/