Napi Hírek, 1926. július

1926-07-10 [0134]

§Bukares t,juaius 9. A mandátumok igazolásénak vitája so­rán a nemzeti párt ésfynizistak támadóan léptek fel a magyarsággal szemben. Vajda Sándor beszéde tetőzte be a magyarság ellen intézett támadások sorozatát, A magyarság parlamenti csoportja, amelynek elnöke a felirati vita alkalmával akart válaszolni a támadásokra, szükségét er-zte annak, hogy a választ ezekre már most megadja, Igy gróf Bethlen György, a magyar párt elnöke, a következő beszédet mondotta; - A Romániában élő magyarság a trianoni békeszerződés ratifiká­lása után részt dhajtott volna . . venni a politikai élet minden meg­nyilvánuláséban és megragadta már a legelső alkalmat is, ami erre az 1922-ben megtartott törvényhozási választásokon kinálkozott. Bizonyara mindenkinek emlék"zetében él még e választások lefolyása, nevezetesen, hogy jelöltjeinket majdnem kivétel nélkül már a jelölési eljárásnál a leg­nagyobb ra*vaszeággal kitalált indokolásokkal visszautasították, amely el­járás következtében az elmúlt parlamentben az időközben megválasztott kép­viselők beszámításával együtt épen hogy három képviselőnk es két szenátorunk foglalt helyet a törvényhozásban. Ismertetve a magyar párt társ'dalmi ál áspontjat, amelynek lé­nyege az^ hogy a magyar part a fennálló társadalmi rend híve, Bethlen a következőkben folytatta beszédét: - Irredentáknak neveztek annak idején bennünket, amikor passzi­vitásban voltunk, később bolsevistáknak és ma is a vádak özöne hull közös választási megegyezésünk miatt a kormányra és reánk, A^kormány bizonyára meg fo^ja tudni ezzel szemben védeni a maga álláspontját, nekünk csak a feladatunk, hogy a saját magatartásunkat es a saját indokainkat rövidesen ismertessük. Az ideális állapotnak annak kellene lennie, hogy a román pártoknak egymáskózötti harcában megőrizz&k teljes semlegességünket, A mult választásokon szerzett-tapasztalataink, de különösen az elűző' parla­ment által alkotott választási törvény a kisebb politikai egysegeket mond­hatni belekényszeríti a váleztási megállapodások közösségébe. Csak ezek segítségével biztosithatják azok érvényesülésüket, enélkül azonban már a ­m törvény technikája majdnem kizárja azt, hogy a kisebbségi párcok megfelelő képviselethez jussanak, A gyakorlati politika szempontjából bírálva u ^unkret, esetet, kijelenti, hogy .a párt vétett volna saját népe ellen, ha. visszautasította volna a kormánynak tárgyi és sze .élyi kérésekben tett íjánlatát, ha pél­dául ahelyett, hogy azt elfogadja, valamely más ellenzéki román párttal haladt volna. Azt nem kívánhatja senki, egyetlen párt sem, hogy Hibelungi hűséggel elvérezzünk kizárólag az ö érdekeikért. -^Uraim, az erdélyi magyarságról el kell ismernie mindenkinek, hogy hagyományosan dinasztikus érzésű, hogy napról-napra nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is elegot tesz állampol-ári kötelességeinek, A magyarságot minden rend fentartása, valamint a polgári munka teljesítése szempontjából jogos kifogás nem érheti. Azt hallottuk, hogy^többszőr az alkotmányban biztosítva lévén a polgárok teljes egyenjogúsága, a kisebbségeknek minden olyan kezelése, amely az alkotmány '.ártalmán tulHaegy, kiváltságos helyze­tet teremtene számára, tehát az ellentétben állana épen az alkotmányban •biztosított jogegyenlőséggel, Jy - Ezzel szemben röviden csak a..t vagyok bátor keltezni,^hogy egyen­joguság-e az, vagy talán-ennek- az állapotnak további fentartásától függ az állam biztonsága, ;ha aromán nyelven beszélők a hatóságok előtt annak a nyeilvnek segítségével boldogulhatnak, és bármilyen : f ügyüket elintézhe­tik, ,mig a más anyanyelvűek, akik ugyan minden kötelességüknek eleget tettek, csak tolmácsok segítségével és ügyvédi közbenjárással járhatnak el. Ez nem valódi e 0 yenjoguság; ' ' " /Polytatásakövetkezik,/

Next

/
Thumbnails
Contents