Napi Hírek, 1926. június
1926-06-02 [0132]
:: Bérli n,június 2. /Magyar Távirati Iroda,/ A magyar frankhamisítók elitélésével kapcsolatosan a német lapok behatóan foglalkoznak Magyarország politikai helyzetével. Különös figyelmet érdemelnek Rantzau volt követnek és a külpolitikai kérdésekben általában elismert HÓ%tzsch fejtegetései, 7<& Rantzau a Taegliche Rundschauban mutat rá a budapesti birósági tárgyalás jelentőségére.^Franciaországnak azt a követelését, hogy a birósági ' vizsgálatban részt vegyen, szembeállítja Franciaországnak azzal a magaxartásával, amelyet 1914-ben Ferenc^Ferdinánd trónörökös meggyilkolása alkalmával tanúsított, A ^frankhamisítás elkövetői tettüket nemsikerült ' hadi vállalkozásnak tekintetnék.és ha vállalkozásukat az általuk kivánt siker koronázta volna, akkor hazájuk közvéleménye ezeket a férfiakat ép ugy ünne"3< ' " i, mint a franciák Poincarét, aki örömmel-várta a háború lehetőségét és hogy a háborúért felelősség ne ér/hesse, -különféle szemfényvesztésekhez folyamodott. G-ondoljunk csak ' . arra a komédiára, amellyel - hogy Angliát félreveze-ssék - a francia előőrsöket visszavonták.' Nagyon jó volt, hogy á francia képviselők fültanúi leheltek a tárgyaláson elhangzott átkozódó kiszólásoknak, mert ilyenmódon Paris is pontos tudomást szerezhet arról, hogyan Ítélik mög a külföldön a jognak és a méltányosságnak fa fogalmát,amely Briand szavai szerint a francia politikát a nagy forradalom óta állandóan 3 irányította. Az a gonosztett, rmelyet Poincriré Izvolszkival együtt^z emberiség ellen elkövetett sokkal súlyosabb mint a budapesti hamisítók.cselekedete, amely szinten egyik következménye annak a kétségbeesésnek, amelynek előidézői a párisi és szentpétervári gonosztevőik és amely egyik következménye annak a párisi . szerződésnek, amely egész nemzeteket ugy kezelt, ahogyan éret'telon lényekkel a boncoló asztalon elbánni szoktak. faucé" Ez események láttára nekünk tavolállóknak ismét eszünkbe jut, hogy a világháború legyőzöttel között a magyarok orszags az, amelyet a legmélyebbre aláztak meg es • . ..amellyel a legkegyetlcnebból bántak el. Épen ezért a kihallgatott püspöknek azt a célzását hogy / a párisi döntésnek* népe sohasem fog belenyugodni, semmikepen öem lehet • csak szónoki túlzásnak tartani. Mindaddig, amig lényegében megmarad a-z a mu, ^amelyet "a szükségképen várható következmények ma mar alig hihető fel nem •ismerésével az államférfiak Parisban megteremtettek, mindaddig Paneurópa gondolata csak szirének éneke, amellyel/ felháborodás es kétségbeesés . • •••••• .-. süketté teszi a fülekeT, Mindazt, aminek most Budageten tanúi voltunK nem kell a büntetőbiré szempontjából eli N télnünk, aki elferdült fantázia szüleményét látja maga előtt, hanem a világpolitikus szemevei kell nézni ezt az eseményt. Egy bántalmazott nemzet feljajdulasa az, amit ott hallgattunk. r jL ÍTJwJwrv &s ^ Hoetzsch a berlini Tag hasábjain a frankugyrol a.következőket írja: Ha egy államot annyira szétdarabolnak, annyira bántalmaznak, ahogy ez Trianonban és Trianon után történt,ha valamely nemzet^ tagjainak teljes harmadrészét elszakitják, és oly ideejen államok fenhatósága ala rendelik, ameiy ek semmiképen sem ismerik el a kisebbségek jogait, senkisem csodalkozhatik azon, ha a nemzeti kétségbeesés ilyenféle dolgokra vezet. A valuta stabilizálásától eltekintve ugyan mit tett az antant, hogy ez az állam az antant által megteremtett uj viszonyokba békésen beleilleszkedjek? Mit tett a kisebbségek védelme érdekében? Mit tett gazdasaga-politikai^ . elzárása ellen ? Mit tett a forgalom szabályozása és sok mas kerdes erdekeben*? Olcsó felháborodás ügyedül nem segit itten; az okok sokkal melyebben fekszenek és az ily események csak akkor fognak megszűnni, ha az okokat is eltávolítják, mégpedig a.békeszerződések revíziója által, amire itt délkeleten sürgős szükség van.; ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
