Napi Hírek, 1926. június

1926-06-18 [0132]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat vezetó'ségének és választmányának küldöttsége kereste fel ma délben Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisztert a minisztérium épületében, hogy átadja neki a Társulat tiszteletbeli tagjává történt megválasztásáról szóló díszoklevelet. A küldöttséget Ilosvay Lajos volt államtitkár, a Társulat elnöke vezette s abban résztvettek Mágócsy-Dietz Sándor es Hutyra Ferencz alelnökök, Tangl Ferencz, Lengyel Béla, továbbá Pékár Dezső az Eötvösgeofizikai űntézet igazgatója, aki mostanában érkezett vissza Indiából, Biró Lajos, a hirneves ujguineai kutató, valamint Gombóc z Endre, Grabovszky Kamill és Szabó-Patay József. A küldöttség nevében Ilosvay Lajos elnök intézett meleghangú be szedet a miniszterhez, amelyben rámutatott a közoktatásügy terén elért hatalmas érdemeire, melyekkel nemcsak-. Magyarországon, hanem egész Európában ismertté tette nevét. Aránylag igen rövid idő alatt örökbecsű munkát végzett, A természettudományok szempontjából két igen jelentős lépést tett: biztosította, hogy a természettudományok művelőinek kiadványai ismét megjelenhessenek, másfelől a Természettudományi Kongresszus megtartásával ismét lendületet adott a tudományos munka megindításának. Ezekkel az intézkedéseivel felszabadította 'a természettudományi munkásságot;, a háború és forradalmak okozta lekötöttségéből, és azok nagy fejlődést hoznak magukkal. Amikor a Társulat díszoklevelét átnyújtja a miniszternek, rámutat arra, hogy a tudományos kutatások céljaira befektetett tőke nemcsak szellemi, hanem anyagi gyarapodással is jár, amire a csonka országnak fokozott szüksége van s egyben üdvözli a minisztert a tTermészettudományi Társulat 16.000 tagja neveben, Isten áldását kérve további munkájára. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter megindult szavakban mondott köszönetet azért a figyelemért és megtiszteltetésért, amely őt tiszteletbeli taggá "Uörtént megválasztásával érte. Ez a figyelem bátoritás is s erre a bátorításra szüksége van ma a közéleti férfiaknak, kiknek sokkal többet kell szcnvedniök, mint bármely más korszakban, mert a közéleti erkölcsök sohasem voltak ugy elvadulva, mint napjainkban. Nagyon jól esik neki, hegy a szakemberek állapítják meg, ha mindjárt csak azt is, hogy legalább néhány szeremnyivel előbbre #tudta vinni a természettudományokat. Ma nagyon vékony az a társadalmi réteg, amely figyelemmel kiséri a tudománypolitikai munkát s amely visszhangot ad törekvéseire. Eddig csak a katasztrófát tudtuk elhárítani, mely a magyar művelődést fenyegette s mégis azt halljuk egyes oldalakról, hogy a kultúra terén tul sokat tettünk, tul sok'áldozatot hoztunk, tehát most már forditsuk más kérdésekre anyagi erőinket. Ezzel szemben meg kell állapítania minden hozzáértő embernek, hogy a kultúra tulfejlesztéséről még beszélni sem lehet. Egyelőre még csak ott tartunk, hogy a háború és a^ forradalmak: kártevéseit ugy-ahogy elhárítottuk. Felhivja a természettudományok harcosainak, de egyben a nemzetnek a figyelmét is arra, hogy a • Coo-peration. Intellectuelle varsói kongresszusára a románok, kétségtelenül nemes versenytől indittatva, nyolcvan millió aranyfrankos kulturkölcsön felvételét szorgalmazzák, Hol lesz a magyar kultúrfölény, a szomszédos államok ilyen áldozatai mellett, mikor ugyanakkor nálunk egyesek a kultúrára forditott áldozatokat sokalják és filiszter felfogásuknak igyekeznek a nagyközönség-^ nél propagandát csinálni. Sajnos, igen gyakran tudománypolitikai analfabéták nyilatkoznak nagyjelentőségű kulturkérdesékben s ezek sokalják a kutatások támogatására forditott összeget s azt akarnák, hagy egyetlen' monstre intézményben koncentráljunk mindent, mondván, hogy nincs szükségünk több egyetemre. Ez a követelés épen oda vezetne, amitől indokolásukban tartanak: a szellemi proletariátus fejlesztéséhez. Tömegoktatásnál nem lehet szó szelekcióról, ez lélektelen diplomagyártus volna s olyan gyenge közepes tömegeket küldene ki az életbe, akik elhelyezkedni nem tudnának. A legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy olyan emberek akarjanak * • kulturkérdesékben diktálni, akiknek fogalmuk sincsen a tudománypolitikáról. /Folytatása következik./