Napi Hírek, 1926. május/2

1926-05-25 [0131]

§ A Gyakorló G-yorsirók Társasága. Fabró Henrik dr. , a társaság alapi.tó elnöke siremlékszobrának felavatása alkalmából pünkösd vasárnapján délután a-parlament, delegációs dísztermében tartotta díszközgyűlését, amelyet Téglás G-éza$.r. törvényszéki biró- f . -g elnök nyitott meg. Bevezet g,|szavaiban ;'ki,. .L. \-r.s köszöntötte Kegedös Lóránt nyugalmazott pénzügyminisztert akit a gjrorsirók legfőbb tanítómesterének nevezett, mert mint a leggyorsabb/szónok, impulzust adott Fabronak arra, hogy kutassa azt az utat, amelyen még a Hegedűs Lóránt-oebességü szónokokat is le lehet Írni. Utána Hegedűs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter tartotta mag előadását, amelyben belső melegséggel méltatta Fabro egyéniségét és működését s amelyben főleg a gyorsirás es C. politika kapcsolatát fejtette ki. - A mélyen tisztelt elnök ur szives szavaira válaszolva mindenekelőtt köszönetet mondok azért, hogy Fabro Henrik nevét az én szerény nevemmel összekapcsolta - mondotta az előadó. A nevünk összekerült azért, mert ö volt a leggyorsabb gyorsíró, viszont én voltam az, aki Magyarországon rekordot állitottam fel a gyors szónoklásban. Egyik utolsó találkozásunk ebben a teremben volt egy más világban. Mellettem állt akkor az osztrák-magyar közös hadügyminiszter, szemben velem ült gróf Berchtold Lipót .érj engem támadott Windischgraetz Lajos hercog, hogy megvédelmezze velem szemben gréf Berchtholdot, akit a világ ogyik legnagyobb diplomatájának tart. Azóta eltűnt az osztrák-magyar monarchia és a delegáció. Eltűnt gréf Berchthold, és hogy Herceg Windischgraetz hol van, azt a lapokból olvashatják. Itt maradtunk ketten, Fabro Henrik és én, mert mi még mindig együtt vagyunk Fabra Henrikkel? - van annak valami szimbolikus jelentősége, hogy Magyarországon a rohamirás - ahogy én Fabro rendszerét nevezem, - kifejlődött. Anglia volt az-első, ahol a gyorsirás kifejlődött, és ugyancsak Anglia volt az első, amely a népet az országgyűlés által bevitte a politika sáncaiba. Ezek össze függnek egymással. Az emberiség a beszéddel kezdődik, a kultúra azonban az Írással, amely nélkül országokat alapítani és politikát csinálni teljes lehetetlenség. Minden politikának az alapja az irás által való összetartás. Az Írástudáson fordul meg az, hogy egyáltalán lehetséges-e embereket^kormányozni és a politikába belevinni a demokráciát^ amely nélkül valóságos politika Aristoteles tanai értelmében nem lehetséges. A régi civilizáció valamilyen formában autokrácia volt, mert az irásmesterség tökéletlens gc folytán az embereket nem lehetett felvilágosítani. Fem tudtak parancsokat máskép kiadni, nem tudtak máskép kormányozni, mint 3 legprimitívebb módon, szóbeli futár, ás hasonló eszközök által. Szert a nagy politikusok, nagy

7 zsenik államai, mint macedóniai Nagy Sándor, ésjmások államai, összedűltök, mihelyt ök maguk kidőltek, áá" mi Mátyás királyunk; mert az államalkotás' objektiv alapja, az embereknek materialis összeköttetése, az államba való belenevelése nem volt meg. Mihelyt a telefont kitalálták és az irás által össze tudták kötni a világrészeket, abban a pillanatban előállt az a helvzet hogy világirodalmat lehet alkotni. - Ezzel eljutottunk Fabro korszakába, aki megérezte azt, hogy az az irás, amivel mi vesződünk, non felel meg a rádió korszakának. Az emberiség nem maradhat meg az irásmestoroég eddigi fokán, gyorsabb es demokratikusabb megolö.ásra van szüksége, tehát tovább kell fejleszteni az^.rasmüvészetet ott, ahol az állam alapja mgg van vetve, vagyis a politikában. A gyorsírás az alkotmányos életből indul el, mindig az államot szolgálta, tehát a demokráciáé. Ennek bizonyítéka a magyar történelem^. /fz országgyűlési tudósitásokbél nö ki Kossuth Lajos alakja. Tehát az iras, az országgyűlési irás megint találkozik a politikával. Mert a gyorsírás al_.amirás, nem magánosok kedvtelése, hanem egy nagy nép összetartó ereje^van benne, Rmellyél a néplélekbe 1 kitörő hangot es eröt beleviszi az egész ke* zöoségbe és ezáltal teszi lehetővé a jazan demokráciát, a dolgozó polgárok összetartozását. / trj u /eC/-- } / -í<?,