Napi Hírek, 1926. május/1
1926-05-03 [0130]
:: Bérli n,május 2. /Wolff. / Dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter május elsején a berlini rádió utján előadást tartott a berlini szerződésről és egyebek között a következőket fejtette ki: ~j-±&rr* - A Németország és Oroszország közötti berlini szerződés inkább magától értetődő dolog, min€7szen^-áció f mert e két állam között hagyományos barátság áll fenn. E két ország egymást gazdasági^tekintetben kiegészíti. A rapalloi szerződés kijelentette, hogy Németország és Oroszország a. világháború és az azt követő megrázkódtatások ellenére is vissza akar \ térni a jó viszony régi alapjaira. Bár az oroszországi államhatalom és állami rend a miénkkel teljesen ellentétes, ennek a két állam viszonyához semmi köze. Hiszen Franciaország és a cári Oroszország is összeköttetésben állottak egymással, Ep oly kevéssé lehet ma Kémetorszagot korholni ', ha Szovjetoroszországgal jó gazdasági és politikai viszonyt akar megteremteni. Az Oroszországgal való jóviszonynak ez a szükséglete fenmaradt azután is, hogy a régi szövetségi politika helyébe a semlegesség és a döntoblrás,kodás politikája lépett. Az a kérdés már most, vájjon a szerződéskötéssel kapcsolatosan a külföldön mutatkozó nyugtalanság Oroszország vagy Németország ellen irányul-e, vagy pedig maga a szerződés ellen, mert « azt fenyegetőnek látják a világra nézve. Az Oroszországgal való szembehelyezkedés a vezető államférfiak részéről aligha foroghat fenn, mert a locarnoi szerződést aláirt hatalmak államférfiai a leghatározottabban állást foglaltak az ellen, hogy Oroszországgal szemben egyoldalú magatartást tanusitsanak. Azonkivül Lorcarno után Csicserin Briandnál járt. Időközben továbbá, tárgyalások folytak arról) hogy Szovjetoroszországban", amelynek gazdasági me v erosoduse német felfogás szerint valamennyi hatalomnak érdeke, külföldi tokét helyezzenek el. - Mi a világ gazdasági sérüléseinek gyógyulásai; akar juk, ^Ezen ^nyugszikfóroszország iránti hitelpolitikánk és egész poliikai őrien rációnk .Kérdés"már most, Németország ellen irányul-e a bizalmatlanság, HereIvetjük azt a kérdést, vájjon a mai német politika irányitói a locarnoi müvet-el akarjáke ejteni vagy lerombolni, ugy az ilyen kérdés értelmetlenné vélik, Locarno , aj való lemondási"és a béke megteremtését f" Rajna mentén. Noha egynéhány megigért könnyitést visszavontak, ^másokat pedig nem teljesítettek,•Locarno utján máris számos* ujabb fejlemény mutatkozott az államok viszonyában. Mindent egybevetve helyes volt a-Locarnohoz vezető ut. ]kxx^M^. f* 4$kmMm& ^ . , - A genfi balsikerért sem lehet Németországot^felelőssé tenni. Nem kisebb ember mint Briand beszélt arról a lelki megadásról, amellyel a német delegáció a legsúlyosabb lélektani teher ellenére is tudomásul vet-te a genfi döntést. Az a kritika pedig, hogy Németország'a jövőben maga akarja eldönteni, vájjon támadó-e valamelyik állam, nem állja meg helyét, mert a szabad döntés joga kétségtelen alapelve a Nemzetek Szövetse 0 enek.. - Vagy talán a semlegességi szerződés ellen irányul a bizalmaclanság? Miért nem irán ul akkor inkább a Csehszlovákia és Oroszország között 1922-ben kötött szerződés ellen. Miért nem irányul az 192-. evi olasz-jugoszláv szerződés ellen is? Mind a két esetben . •'• a szerződést kötu félik viszonyának előfeltételéül fogadták el a semlegességet. Hogy ha végül a berlini szerződés időpontját kifogásolják, ugy erre csak annyit^mondhatok, hogy Németország biztosan számitott G-nfben a Nemzeíek Szövetségébe . való felvételére és semmi tárgyi ok-nem volt arra, íiogy egy és egynegyedevi előmunkálat után az oroszországi sze rzudés ügyét is kitoljuk szeptemberre. Összegezésül Stresemann még a következőket jelentette ki: - Egyenes irányban követjük a béke politikáját.Tudjuk, hogy hatalmi politikát nem folytathatunk, azonban a béke biztosításának politikájában a magunk u ján akarunk járni. Mindenkinek,aki jót akar ezen a viitthon,támogatnia leuet és támogatnia kell is bennünket. /MTI,/ § R ó m a, május 3. A minisztertanács törvényjavaslatot fogadott cl, amely' életbeléptéti az 1926 március 30.-án kötött budapesti egyezményt^ Az wgyezv.ony értelmeben meghosszabbítanák bizonyos^határidőket, amelyeket az 1924 evi március 27.-i ol asz-uagyar egyezmények .állapítottak meg a magya állampolgárok olaszorss. b i adósságai, hitelei, valamint javama,.; leszámolása . intettben. ÁÍTI/ ORS/AGOS LEVÉLTÁR
